1. Wolf Kati - What About My Dreams 
2. Bajdázó - Lekapcsolom a villanyt a fejemben... 
3. Blind Myself - Megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért 0:00 [2010]
								Scerra - Vízen járó
								 
																																								 
															
																												
							
							
							
							| Szövegírók: | Virágos Ádám Száraz Bence Fekete Zsolt Udvardi ákos | 
|---|---|
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! | 
| Stílus: | Keressük! | 
| Címkék: | Keressük! | 
Megtekintve: Ma 3, összesen 6502 alkalommal
							Dalszöveg
																	Látnád:ábránd,
átjárt,táplált.
Vízen járó a hazug valóság,
léptei súlyát a habok habzsolják.
Az éhes szájak,ha enni kérnek,
nincs hagyatéka a szelídségnek.
Törékeny teste csupán porcelán,
mely összetörhet oly tétován,
ahogy tort ül az én,a múlt tetemén,
a semmi ölén,a vég peremén.
Látnád:ábránd,
átjárt,táplált.
De ölt álruhát,
összekuszált,
manipulált
romantikát!
Mozdul a karja,szívből akarja,
meddő vigaszát a lélekbe varrja,
emlékképeket új vászonra
úgy fest át ahogy nem sajnálja!
Mikor darabokra hullik a holnap,
ujjlenyomattól foltos a kórlap,
a vesztes a tettes,az árva sóhaj,
hűtlen hitves a néma tolvaj!
Így gyűjt adományt,
ideje koránt
túlkomponált
hattyúhalált.
Látnád!
Nézd!
Ábránd!
Védd!
Átjárt!
Tépd!
Táplált!
Visszafojtott lélegzeted
a holnap felett mond ítéletet.
Zavarba hajtva,magas falakba
vésel tévhitet,
parancsnak tartva,nyakba akasztva
Hordod a keresztet!
Az ösztön-börtön örök e földön,
körmönfont a lét!
Sebekre kenve egy jelmezes eszme
átjárja lényegét?
Átírja lényegét?
				            
            
														
							
								
																átjárt,táplált.
Vízen járó a hazug valóság,
léptei súlyát a habok habzsolják.
Az éhes szájak,ha enni kérnek,
nincs hagyatéka a szelídségnek.
Törékeny teste csupán porcelán,
mely összetörhet oly tétován,
ahogy tort ül az én,a múlt tetemén,
a semmi ölén,a vég peremén.
Látnád:ábránd,
átjárt,táplált.
De ölt álruhát,
összekuszált,
manipulált
romantikát!
Mozdul a karja,szívből akarja,
meddő vigaszát a lélekbe varrja,
emlékképeket új vászonra
úgy fest át ahogy nem sajnálja!
Mikor darabokra hullik a holnap,
ujjlenyomattól foltos a kórlap,
a vesztes a tettes,az árva sóhaj,
hűtlen hitves a néma tolvaj!
Így gyűjt adományt,
ideje koránt
túlkomponált
hattyúhalált.
Látnád!
Nézd!
Ábránd!
Védd!
Átjárt!
Tépd!
Táplált!
Visszafojtott lélegzeted
a holnap felett mond ítéletet.
Zavarba hajtva,magas falakba
vésel tévhitet,
parancsnak tartva,nyakba akasztva
Hordod a keresztet!
Az ösztön-börtön örök e földön,
körmönfont a lét!
Sebekre kenve egy jelmezes eszme
átjárja lényegét?
Átírja lényegét?

 
																	

 
                                            					 
                        
         
                        
        











 
    
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!