Szimur - Zakara

Minden lázadódat levertük és a fasiszta lányok jól vannak
Az átkot hordja kebellük és a máglyatûzön olvadnak
A hallott állatok jól laktak és a háztetõkön nem értik
Hogy, a cserépfüggöny a holdablak mögött, a legcsúnyábbat is kefélik

Éppen délben szaladok, tûzõ napsütésben a padok szélén
Üldögélnek a madarak, feléjük rúgok minden az akarat
Hosszú szélben felrepülnek, a páros táncok a bálba
Õk szépen csendben közösülnek az anyám rányit apámra

Úgyis az lesz a véletlen, amire ráfogod, hogy csak értetlenkedik
Úgyis az lesz a véletlen, ami gyümölcs hullik nem éretlen

Éppen délben szaladok, tûzõ napsütésben a padok szélén
Üldögélnek a madarak, feléjük rúgok minden az akarat
Hosszú szélben felrepülnek, a páros táncok a bálba
Õk szépen csendben közösülnek az anyám rányit apámra

Kerge kórok, lassú csókok, a valóságban is elmosódott
Határérték a választásod a meghatározott változások
Tarka réten terülnek el a száradó vadvirágok
És az egész erdõ ünnepel, hogy pusztulnak együtt végre el

Úgyis az lesz a véletlen, amire ráfogod, hogy csak értetlenkedik
Úgyis az lesz a véletlen, ami gyümölcs hullik nem éretlen

Úgyis az lesz a véletlen, amire ráfogod, hogy csak értetlenkedik
Úgyis az lesz a véletlen, ami gyümölcs hullik nem éretlen...