1. Best of Communism - Májusköszöntő
2. Ismerős Arcok - Nélküled 5:41 [2010] 
3. Egyéb szövegek - Ballagási énekek - Gaudeamus igitur
Sipos F. Tamás - Titkos gondolat
| Előadó: | Sipos F. Tamás |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Marosi Tamás Z Sipos Tamás F |
|---|---|
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Megtekintve: Ma 1, összesen 6342 alkalommal
Beküldő
Dalszöveg
Gyakran rájövök, hogy az élet ezernyi
titkot rejt,
s mit tilosnak hiszünk - az attól szép
és megesik néha - néha, hogy csodálom
azt a szerencsést
aki úgy vesz mindent, úgy könnyedén
Börtön így a lét,
a megszokás csupa szürke fal
pedig festenék én annyi színt!
Dolgozik bennem valami,
és körvonalat kezd ölteni
ahogy meglátom őket, áram üt belém
Titkos gondolat foglalkoztat engem,
a testem és a lelkem -
lehet, elpazarolt idő
De nem szabad
megtagadnom önmagamtól
mit oly sokszor reméltem,
s amit mindannyian várunk legbelül
(annyira várunk)
Igen, itt az idő, szemükbe nézek és
érzem már,
hogy elfelejtettük, hol a határ
fellobban a tűz,
nehéz illattal teli a levegő
annyira jó, hogy szinte fáj
És a háromszög forog,
ők és én, én meg ők
a testem fáradt már, de újra kér
Hány őrült éjszaka,
hány édes látomás,
a vágy örökre elkísér
Titkos gondolat foglalkoztat engem,
a testem és a lelkem -
lehet, elpazarolt idő
De nem szabad
megtagadnom önmagamtól
mit oly sokszor reméltem,
s amit mindannyian várunk legbelül
(annyira várunk)
titkot rejt,
s mit tilosnak hiszünk - az attól szép
és megesik néha - néha, hogy csodálom
azt a szerencsést
aki úgy vesz mindent, úgy könnyedén
Börtön így a lét,
a megszokás csupa szürke fal
pedig festenék én annyi színt!
Dolgozik bennem valami,
és körvonalat kezd ölteni
ahogy meglátom őket, áram üt belém
Titkos gondolat foglalkoztat engem,
a testem és a lelkem -
lehet, elpazarolt idő
De nem szabad
megtagadnom önmagamtól
mit oly sokszor reméltem,
s amit mindannyian várunk legbelül
(annyira várunk)
Igen, itt az idő, szemükbe nézek és
érzem már,
hogy elfelejtettük, hol a határ
fellobban a tűz,
nehéz illattal teli a levegő
annyira jó, hogy szinte fáj
És a háromszög forog,
ők és én, én meg ők
a testem fáradt már, de újra kér
Hány őrült éjszaka,
hány édes látomás,
a vágy örökre elkísér
Titkos gondolat foglalkoztat engem,
a testem és a lelkem -
lehet, elpazarolt idő
De nem szabad
megtagadnom önmagamtól
mit oly sokszor reméltem,
s amit mindannyian várunk legbelül
(annyira várunk)
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!