Kipu - Részegen mindenki szerelmes

Amikor egyszer nálad jártam, ott voltál a szép ruhádban
És barna hajad összekente sárga fénnyel a naplemente
Kérdeztem eljönnél-e velem vitorlással át a tengeren
De mosolygósan válaszoltad: ma nézzünk TV-t talán majd holnap

De nincs már kedvenc sorozatom, a józan észt így magánál hagyom
Mindegy mikor, mindegy hol, majd álomba csókol az alkohol
És segít megint, hogy ugyanúgy lássam a hölgyeket meg kérem alássan
Bocsássák meg, ha túl nagy a hév, de már irányíthatatlan a gép

Mert részegen mindenki szerelmes…

De az éjszaka megint szűk lesz nekem jobb is ha nem tartasz velem
Pár korty kell és a levetkőzött ösztönszörnyem megint győzött
Elragad és kézen fogva – hogy lehetek már megint a fogja? –
Néhány órán átsegít de úgysem úszom meg ezt élve

Mert részegen mindenki szerelmes…

Elveszve a tömegben
Nem enged át az emberfal
Izzadtság, sok fénylő szempár
Találd ki, melyik mit takar
Szégyenlős álmos arcokra ülve
A kíváncsiság mily végtelen
Hátha most talál rá az az első vagy az a harmadik idegen
Aki jó lesz nála egy éjszakára de csakis így részegen
Mert részegen mindenki szerelmes…