Szükségállapot - Magadnak leszel majd médiuma

Mi egyformák vagyunk, talán legbelülről
Én tiszta szívből, te pedig irigységből
De harcolunk
A sötétség a sötétséget csak vonzza, kezét fogja és magával húzza
Fejét gyakran álomra hajtja, onnan tudja, hogy az ő világa
És bártan ordibálja, hogy a valóság csakis az ő álma

Azt akarod, hogy veled szenvedjünk
Azt akarod, hogy téged kövessünk
Míg élsz, míg élsz, amíg magadhoz láncolsz
Bátran esküszünk
Nem az öröm ami magához szólít
Csak a hiúság mámora bódít
Min vigyorogsz? Azt hiszed viccel
Amivel szemezel az nem játék fegyver

A hiúság csak a hiú embert vonzza,
Átkarolja, magához szorítja
Szép az arca és jól áll a haja
Milyen szépen csillog rajta a ruha
És bártan ordibálja, hogy a valóság csakis az ő álma

Azt akarod, hogy veled szenvedjünk
Azt akarod, hogy téged kövessünk
Míg élsz, míg élsz, amíg magadhoz láncolsz
Bátran esküszünk
Nem az öröm ami magához szólít
Csak a hiúság mámora bódít
Min vigyorogsz? Azt hiszed viccel
Amivel szemezel az nem játék fegyver

De harcolunk…

Azt akarod, hogy veled szenvedjünk
Azt akarod, hogy téged kövessünk
Míg élsz, míg élsz, amíg magadhoz láncolsz
Bátran esküszünk
Nem az öröm ami magához szólít
Csak a hiúság mámora bódít
Min vigyorogsz? Azt hiszed viccel
Amivel szemezel az nem játék fegyver