Perforált Vakbélgyulladás - Bakelit

Furcsa érzés a nosztalgia, néha engem is megtalál
Egy örökzöld a fülembe kúszik, soha nem hathat rá a halál

A régi dallal ismerős érzés kerít a hatalmába
Hát felteszek egy Buzzcocks lemezt a lejátszónak tányérjára


Forog a lemez a tü alatt, és a bakelit életre kel
Évekig állt a porban a polcon, de hogyan is felejthettem el

Míg váratnak az elsö hangok, oly lassan telik az óra
Lélegzetem visszafojtva várok a kezdö gitárszóra


A régi érzés csak fokozódik, míg a felvételt hallgatom
És a recsegő hangszóróval kórusban a dalt dúdolom


De a régmúlt idők varázsa hirtelen darabokra hullik
Amikor a tű egy karcolásban eltérül és visszaugrik
eltérül és visszaugrik
eltérül és visszaugrik
eltérül és visszaugrik
eltérül és visszaugrik
Megteszi a kört újra és újra, amíg a tűt arrébb nem rakom
Ugyanazt a mondatfoszlányt akár félszázszor is hallhatom

Ezért jobb a PV zenéje élőben, vagy szalagon
Itt nincs karcolás, nincs szajkózás,
Egy sort nem kell többször hallanod
...gy sort nem kell többször hallano...
...gy sort nem kell többször hallano...
...gy sort nem kell többször hallano...
...gy sort nem kell többször hallano...