Szabó Balázs Bandája - Miért pont ezt?

Ez a csönd, ami öl, ami jön,
Ez a buta feledés, neve nincs ölelés,
Ez a fura lebegés, ez a halk remegés,
Hogy másra vágyom.

Mert ez a kin, ami irt,
Ami film, ami olyan, mint a sír
Temetés, üres és fecsegés, nekem árt ez a táj,
Mert vágyra járok.

Én mást akarok, nem ilyen takarót,
Amiben puha csók harapott
Rúg a ló, fene rágja a fát, a magányt,
Mert csalódni vágyom.

Megy a 'még nem elég', fut a lét, a remény,
Csevegés, csobogás, habozás,
Terelés, minden más nevetés
Csak kínos mosolygás.

Kínos mosolygás!

Refrén [2x]:
Jaj, szívem milyen sovány vagy,
Annyi részed mind azt kívánja
Két kamrádban megannyi más van
Miért pont ezt az életet vágytad?

Miért pont ezt kívántad?
Na jó, tényleg ezt kívántam...

Szívem más ez a vágy,
Ez a más kutatás, ez a lét nyugovás,
Ez a zár pucolás, hogy szöknél már
De ez a rács rég bezárult…

Most futni elég
Törni, zúzni kemény falakat kifelé
Nem elég, gyere még, ide nézz ide fenn ez a fény
A kalandba száguld.

Nekem így neked úgy ez a nem szigorú
Beborult alagút, amiben van a múlt
Ez a sárnyi barát, aki mást kiabál
Nem ezt akarják.

Mégis így akarom, valahogy sehogyan, komolyan
Mindig más, mindig ég, mindig az
Mindig azt, hogy eddig is
Mást akartam.

Mást akartam!
Na jó, tényleg ezt akartam...

Refrén [4x]