1. Demjén Ferenc - Gyertyák 1:50 [2005] 
2. Zorán - Kell ott fenn egy ország 0:00 [2012]
3. Bajdázó - Lekapcsolom a villanyt a fejemben...
Bangó Margit - Úgy mentél el
| Előadó: | Bangó Margit |
|---|---|
| Album: | Felnézek a nagy égre |
| Megjelenés: | Keressük! |
| Hossz: | 5:34 |
| Szövegírók: |
Jároka Sándor |
|---|---|
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Media General Kft. |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Miről szól a(z) 'Úgy mentél el' dalszöveg ?
A személy elhagyta a szerelmét hirtelen, búcsú nélkül és dühösen. Az elhagyott személyt magány és vigasztalanság öleli körbe, szinte mint egy hajnali köd. Az elhagyás miatt a személy önmarcangolásba kezd, vétkeit és bűneit szégyenli, a régi boldogság kísérti, mintha már csak tűnő álom lenne. A személy szerelme céltalan vágy, a féltés és a kétség gyötri a szívét, reménytelenségében mégis várja, hogy a szerelme visszatérjen. Minden este a boldogságukért imádkozik.
Megtekintve: Ma 9, összesen 93707 alkalommal
Beküldő
Dalszöveg
Úgy mentél el, még el sem búcsúztál,
Kérdőn néztem rád, te csak vádoltál
Meg sem engeded, hogy szóljak szelíden,
Csak mentél mérgesen.
Szívemre szállt az árva bús magány
Lelkembe költözött a vigasztalanság
Mint hajnali köd úgy borult le rám,
Az árva bús magány
Vádolom magamat, bűnbakot keresek én
Vétkeim, bűneim lávaként folynak elém
Úgy szégyellem én.
Kísért a múlt, a régi boldogság
Tűnő álomként már nem valóság
Fájó minden perc, ami így múlik el,hogy Rád emlékezem
Szerelmem céltalan reménytől megfosztott vágy
Szívemet gyötri a kétség, a féltés mi kínoz, úgy megaláz.
Úgy várlak én, bár fogytán a remény
Hogy újból rám találj, hogy hozzám visszatérj
Minden éjszakán a boldogságunkért
Imádkozom én
Vádolom magamat, bűnbakot keresek én
Vétkeim, bűneim lávaként folynak elém,
Úgy szégyellem én.
Kísért a múlt, a régi boldogság,
Tűnő álomként, Már nem valóság
Fájó minden perc, ami így múlik el, Hogy Rád emlékezem
Szerelmem céltalan reménytől megfosztott vágy
Szívemet gyötri a kétség, a féltés mi kínoz, úgy megaláz
Úgy várlak én, bár fogytán a remény,
Hogy újból rám találj, hogy hozzám visszatérj
Minden éjszakán a boldogságunkért,
Imádkozom én.
Kérdőn néztem rád, te csak vádoltál
Meg sem engeded, hogy szóljak szelíden,
Csak mentél mérgesen.
Szívemre szállt az árva bús magány
Lelkembe költözött a vigasztalanság
Mint hajnali köd úgy borult le rám,
Az árva bús magány
Vádolom magamat, bűnbakot keresek én
Vétkeim, bűneim lávaként folynak elém
Úgy szégyellem én.
Kísért a múlt, a régi boldogság
Tűnő álomként már nem valóság
Fájó minden perc, ami így múlik el,hogy Rád emlékezem
Szerelmem céltalan reménytől megfosztott vágy
Szívemet gyötri a kétség, a féltés mi kínoz, úgy megaláz.
Úgy várlak én, bár fogytán a remény
Hogy újból rám találj, hogy hozzám visszatérj
Minden éjszakán a boldogságunkért
Imádkozom én
Vádolom magamat, bűnbakot keresek én
Vétkeim, bűneim lávaként folynak elém,
Úgy szégyellem én.
Kísért a múlt, a régi boldogság,
Tűnő álomként, Már nem valóság
Fájó minden perc, ami így múlik el, Hogy Rád emlékezem
Szerelmem céltalan reménytől megfosztott vágy
Szívemet gyötri a kétség, a féltés mi kínoz, úgy megaláz
Úgy várlak én, bár fogytán a remény,
Hogy újból rám találj, hogy hozzám visszatérj
Minden éjszakán a boldogságunkért,
Imádkozom én.
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!