Fáraó - Ezt egy életen át kell játszani

A zene szólt,
s nekem azt mondták,
ez Rock and roll.
A zene szólt,
és én azt hittem,
már tudom jól.
Olyan jó,
mikor téped már
a húrokat.
Olyan jó,
mikor más is fújja
a dalodat.

Lehetsz magasan,
de mégsem szállsz,
a zene nem elég,
kell még valami más!

Nagyon kell,
mikor végleg döntesz,
hogy abba hagyod.
Az is kell,
mikor arra ébredsz,
hogy folytatod.
Ehhez kell
minden félreértett
éjszakád.
Nagyon kell,
kell egy jó angyal,
aki nem szól rád.

Lehetsz magasan,
de mégsem szállsz,
a zene nem elég,
kell még valami más!

Ezt egy életen át
kell játszani,
amíg feszül a húr.
Ezt egy életen át
kell játszani,
és még azon is túl.
Ezt egy életen át
kell játszani.

Ó,ó,ó,
s talán valahol messze,
túl a Földön,
újra-újra,
újra kezdem majd.

Az is kell,
mintha kőbe
vésnéd a szavakat.
Nagyon kell,
mikor semminek
érzed magadat.
Az is kell,
kell, hogy megérints
néhány csillagot.
Nagyon kell,
mikor a hátsó lépcsőn
feladod.

Lehetsz magasan,
de mégsem szállsz,
a zene nem elég,
kell még valami más!

Ezt egy életen át
kell játszani,
amíg feszül a húr.
Ezt egy életen át
kell játszani,
és még azon is túl.
Ezt egy életen át
kell játszani.
Ó,ó,ó,
s talán valahol messze,
túl a Földön,
újra-újra,
újra kezdem majd.

Ó,ó,ó,
talán valahol messze,
túl a Földön,
újra-újra,
újra kezdem majd.