Létlelet - ElkaPUNK

Nem tudom mióta, ez életem része.
Hogy történt ezt kérdezik de nincs válaszom erre.
Gyűrni csak tűrni az életet mindenki mondja - Így nem lehet! -
(Én) Mégis csak számolom a heteket, és várom csak várom a pénzemet!

Mikor moszkvai fényben állva,
A hívást vártam de hiába.
Igornak van egy fegyvertára,
Bosszú lesz itt nem kispályás játszma!

Ha meglátlak, letépem a fejedet!
Én pokollá teszem a te életedet!
Hiába bújsz mindenhol ott leszek!
Megcsonkollak felszabdallak szétszedlek!

Visszatértem rendesen átázva,
Eladatlan cuccot vágtam a Tiszába,
szegedi ember vérben ázva vágta,
Berlinben vár a Bosszú karneválja!

Érzik, tudják nincs itt már sok hátra.
A fricc rendőrök sem néznek utána.
A hely is megvan a terv is készen állva,
Kis főnökök nagy kálváriája!!! Grrrrrr ááááááá brrrrrrr

Ha meglátlak, letépem a fejedet!
Én pokollá teszem a te életedet!
Hiába bújsz mindenhol ott leszek!
Megcsonkollak felszabdallak szétszedlek!

Hol a vége?

Míg minden egyes pillanat vigyázzban állt a rendnek
ÉS minden apró pillanat szabályosan csak pergett
Egy apró darab megakadt az örök gépezetben
Kibillent a vonalából zuhant szépen csendben

Kitágult térben porszemként lassan a földre jutni
Vagy fáklyaként a végtelenben csillagokkal hullni
Erősödő gyorsasággal nőtt a sebessége
Mosoly ült az arcán pedig tudta lassan vége

Mit látsz?
Mit érzel?
Mit fogsz fel tiszta ésszel?
Hol a határ?
Hol a vége?
Mikor magadra döbbensz végre?
Mi a célod?
Hogyan végzed?
Csak tárgya vagy-e ennek a létnek?
Van-e még álmod igaz barátod?
A múlt idődet belátod?

Hulltában még hátranézett figyelte azt a gépet
Mit eddig ő az életnek hitt látja ez csak részlet
Időzsarnok börtönével leszámol már végleg
Mert fénye végre alkotó nem szolgája a rendnek