Budapest Bár - Néma harang (Padam, padam)

A dal, ami engem kísért,
A dal, ami senkit se kímélt.
Vonszolta már ezer zenész
Oly messziről, mint jöttem én.
Egy nap ez a dal megőrjít
Százszor mondtam,
Volna miért.
De örökké félbeszakított
Mindig előttem beszélt
És ez a hang:
néma harang!

Padam, padam, padam
A nyomomba lopakodik.
Padam, padam, padam
Az ajkamon pöffeszkedik
Padam, padam, padam
A dal mi hibázni tanít
Amiben minden dal
Benne van.
Vonszolom, mint tévedést.

Azt mondja:
Emlékezz rám!
Szerelmeid után te jössz,
Mert nincs arra ok, hogy ne sírja,
Ha mindent a karodba kötsz.
Segíts nekem s én viszontlátom
Azokat kik itt maradnak.
Ha húsz évem dobod el innen,
Látom a mozdulatok
Egymással verekszenek!

Padam, padam, padam
Az lesz az utolsó forradalom
Padam, padam, padam
Ha majd mindenem eladom!
Padam, padam, padam
Tegyél ma belőle még jobbá
És mindezt azért, hogy
Az utcasarkon egy dal mögött rám találj!

Padam, padam, padam
Csak engem, csak engem piszkál
Padam, padam, padam
Mindig a múltamba turkál.
Padam, padam, padam
Szomorúságot őrizni kell
Ha itt kérdésre csak
egy dobbanás, mit fából
a szív felel!