HétköznaPICSAlódások - Vörösök

Itt állok egy kiselejtezett világ szétzúzása előtt,
mámorosan állok itt a burzsoázia bezúzatása előtt.
Volt-e valaha gyönyörűbb hajsza, mint ez itt, e féreg
után, mely a város minden zugába bevette magát.
A legszebb emlékmű, amit egy téren emelhetsz,
minden szobrok közül a legdöbbenetesebb,
a legmerészebb, a legsudárabb szökkenésű oszlop,
a boltív, mely, mint az eső prizmája, olyan,
nem ér fel azzal a csodálatosan kaotikus kőhalommal,
csak nézzétek meg egyszer, amit oly könnyű csinálni
egy templomból s egy marék dinamitból.
Minden lélegzetünk Marxot és Lenint leheli az égre,
vörösek vagytok, mint a hajnal, vörösek, mint a harag,
vörösek, mint a vér.
Vannak még fegyverkereskedések a városban, autók a
burzsoák kapui előtt.
Hajlítsátok meg a lámpavasakat, mint a szalmaszálat.
Táncoltassátok meg a standokat, a padokat, a kutakat.
Halál a zsarukra elvtársak, halál a zsarukra, tovább nyugatra, tovább.
Ott alszanak gazdagok gyermekei és az elsőosztályú kurvák.
Minden lélegzetünk Marxot és Lenint leheli az égre,
vörösek vagytok, mint a hajnal, vörösek, mint a harag,
vörösek, mint a vér.