Takács Nikolas - Akad, amit nem gyógyít meg az idő sem

Házak fölött hajnali ég, épp csak az éjjel múlt el,
Házak fölött hajnali ég, épp csak az éjjel múlt el még...

Egy kotta ott maradt a zongorán,
Nem hiszed el, hogy a bálnak vége.
Már nincs több nyeremény a tombolán,
Kidobott pénz, lehet kár volt érte...
A zene kialudt, látod,
Átszökött valahová.
Semmi nincs, ami még itt tartaná.
Ruhák a földre dobva szerteszét,
Szomorú kép, de a lényeg tiszta.
Tudod, ki hagyta el a jelmezét,
A buta bohóc soha nem jön vissza.
Hiába keresed bárhol,
Nincsenek nyomai sem,
Kicsit már belefáradt, úgy hiszem...

Akad, amit nem gyógyít meg az idő sem,
De kezeli mindennap.
Egyszer mutat majd egy tisztább képet a tükörben.
Az leszek én, lehet éppen holnap.

Jó lenne, hogyha néha jönne hír,
Tudod-e már, mire vártam volna.
Egy író erről biztos könyvet ír,
De igaziból az is másnak szólna.
Lehet, hogy valamit érzel,
Próbáld ki valakivel.
Nekem így, neked úgy jó, úgy hiszem...

Akad, amit nem gyógyít meg az idő sem,
De kezeli mindennap.
Egyszer mutat majd egy tisztább képet a tükörben.
Az leszek én, lehet éppen holnap már.

Akad, amit nem gyógyít meg az idő sem,
De kezeli mindennap.
Egyszer mutat majd egy tisztább képet a tükörben.
Az leszek én, lehet éppen holnap.

Nem gyógyít meg az idő sem,
De belefog mindennap.
Egyszer mutat majd egy tisztább képet a tükörben.
Az leszek én, lehet éppen holnap már.

Házak fölött hajnali ég, épp csak az éjjel múlt el.
Házak fölött hajnali ég, épp csak az éjjel múlt el még...