Vádló Bitófák - Nem, nem, soha! (József Attila vers)

Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!

Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk a határkőre
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!!
Szembeszállunk mi a pokol kapuival!

Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!

Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is olyan régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.

A lobogónk lobog, villámlik kardunk,
Fut a gaz előttünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.

Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!

Nem lész kisebb Hazánk, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád szent honát!

Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!

Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!