Szenes Iván - Maga nekem

SIR FRANCIS:
Jó a huszárnak,
sír a lovának,
hogyha akármi fáj.
Én csak magamba’,
búval nyakamba’
sírok ha épp muszáj.

BABBERLEY:
Tisztelt vitézem,
mondja mi lészen,
kérdem: miről beszél?

SIR FRANCIS:
Katonamódra;
megyek a harcba;
most a szerelmemért!

Maga nekem úgy kell mint a levegő,
mint a birkának a legelő,
mint a könyvben a lap,
földnek a nap,
nyáron a szalmakalap.

Maga nekem úgy kell mint a levegő,
mint a kriptának a temető,
mint a hónak a tél,
lónak a cél,
bélyeg alá a levél.

BABBERLEY:
Byron lírája,
Shakespeare írája,
Önben találkozott.
Goethe agyába’
éltek talánha
ily jó hasonlatok.
Hangja vitézi,
Rousseau-t idézi,
hozzá Robin Hood-ot.
Az ön szonettje,
az én szívemre
pokolian hatott.

Hogy is mondta?

Maga nekem úgy kell mint a levegő,
(SIR FRANCIS: Levegő.)
mint a birkának a legelő,
mint a könyvben a lap,
(SIR FRANCIS: A lap.)
mint a földnek a nap,
(SIR FRANCIS: A nap.)
nyáron a szalmakalap.

EGYÜTT:
Maga nekem úgy kell mint a levegő,
mint a kriptának a temető,
mint a hónak a tél,
lónak a cél,
bélyeg alá a levél.

Maga nekem úgy kell mint a levegő,
mint a kriptának a temető,
mint a hónak a tél,
lónak a cél,
bélyeg alá a levél.