Bereczki Zoltán - Téli álomséta

Halk csengő (halk csengő), szól a szán (szól a szán)
Hull a hó (hull a hó), légy a párom (légy a párom)
Az ember csak néz, míg kézben a kéz,
Bűvöl ez a téli álomtáj.

Délre húz (délre húz) fecske, cinke (fecske, cinke)
Mégis szól (mégis szól) egy picinke (cinke)
Az ő dala más, egy kis vallomás,
Bűvöl ez a téli álomtáj.

Építünk egy hóembert a téren (téren)
Ő a lelkész, éppen jókor jön,
Kérdi: Vajon házasok-e? – Még nem. (Még nem.)
- De, hogyha itt van, összeadhatom.

És, ha majd (és ha majd) tél lesz újra (tél lesz újra)
Tervezünk (tervezünk) összebújva (összebújva)
És így éljük át az évek sorát,
Bűvöl ez a téli álomtáj.

Bűvöl ez a téli álomtáj.

Halk csengő (halk csengő), szól a szánunk (szól a szánunk)
Hull a hó (hull a hó), légy a párom (légy a párom)
Az ember csak néz, míg kézben a kéz,
Bűvöl ez a téli álomtáj.

Délre húz (délre húz) fecske, cinke (fecske, cinke)
Mégis szól (mégis szól) egy picinke (egy picinke)
Az ő dala más, egy kis vallomás,
Bűvöl ez a téli álomtáj.

Készül most egy hóbohóc a téren (a téren)
Fején keménykalap vödörből,
Szórakoztat minket egész télen (egész télen)
Míg olvadni nem kezd, és le nem dől.

Hull a hó (hull a hó), szól a trilla (szól a trilla)
Orrunk már (orrunk már) dér borítja (dér borítja)
De így vagyunk jók, egy eszkimócsók,
Bűvöl az a téli álomtáj.

Bűvöl az a téli álomtáj,
Bűvöl az a téli álomtáj,
Bűvöl az a téli álomtáj.