Napoleon Boulevard - Van -e élet a fridzsider mögött?

Nagyon, nagyon vonz a tiltott zóna,
Senki sem járt ott, nem tom mióta.
Titokzoknik, egész fura zajok,
Ismeretlen, vad illatok.
Egy kérdés lebeg a fejünk fölött,
Van -e élet a fridzsider mögött?

Ahová senki sem megy magába,
Szükségünk lesz egy Lajka kutyára,
Aki a titkot, ha kikaparta,
A szájába hozza a túlsó partra.
Fényvédőkrémet, egy Pesti Estet,
Ropidarabokat és ez csak a kezdet.

Kis, zöld emberkék piszkos léte,
Várják az alkalmat, ugrásra készen.
A bőrük érzékeny, feltehetőleg.
Mi másért hozhattak fényvédő krémet.
Ráadásul egy 20 faktoros mintát,
Gondolom a napot nem nagyon bírják.

A titokzoknik meg egyszerű csalétkek,
Akkor kellettek, mikor beléptek
Az univerzumba és nagyon, nagyon unták,
Hogy minden olyan idegen és hidegek az utcák.
De így, mivel a zoknit nem látni,
Innentől kezdve történhet bármi.

Hé, ember, miért nem jössz hátra,
Ha tényleg látni akarsz?
Félsz, ugye, hogy mit fogsz találni?
Hát miért akarnád a bajt?

A ropidaraboknak is megvan a célja,
Nem költenek fölösleges acélra.
Ellenségeiknek eltörik az ujja,
S egy ropidarabokkal halálra szúrják
Őket, minket, ha túl messzire mennénk,
S a fridzsider mögött, csak úgy megjelennénk.

Hé, ember, miért nem jössz hátra,
Ha tényleg látni akarsz?
Félsz, ugye, hogy mit fogsz találni?
Hát miért akarnád a bajt?