Soltész Rezső - Nekem semmi sem árt

Ha fütyül az utcán az északi szél,
én leveszem a kabátom.
És harmincöt fokban, ha perzsel a nap,
a napernyőmet elzárom.
Ha másnapos lennék, úgy véletlenül,
még ráteszek egy lapáttal,
és folytatom ott, ahol tegnapelőtt
elkezdtem egy baráttal.

Nekem semmi sem árt,
nekem semmi sem árt.
Hidegen iszom a sört, s az a jó,
hogy az semmi bajjal sosem jár.
Nekem semmi sem árt,
nekem semmi sem árt.
Bírja a torkom, és énekelek,
hogyha kell, egy áriát.

De vannak itt nálunk jó énekesek,
kik télen-nyáron vigyáznak.
Nem isznak forrót, sem jéghideget,
csak langymelegen teáznak.
Nevetek rajtuk, mert nem értem én,
a titkot miért nem tudják.
Egy jéghideg korsó az sohasem árt,
az én példám a bizonyság.

Nekem semmi sem árt,
nekem semmi sem árt.
Hidegen iszom a sört, s az a jó,
hogy az semmi bajjal sosem jár.
Nekem semmi sem árt,
nekem semmi sem árt.
Bírja a torkom, és énekelek,
hogyha kell, egy áriát.

Nekünk semmi sem árt,
nekünk semmi sem árt.
Hidegen isszuk a sört, s az a jó,
hogy az semmi bajjal sosem jár.
Nekünk semmi sem árt,
nekünk semmi sem árt,
Bírja a torkunk, és énekelünk,
hogyha kell, egy áriát.

Nekünk semmi sem árt,
nekünk semmi sem árt.
Hidegen isszuk a sört, s az a jó,
hogy az semmi bajjal sosem jár.
Nekünk semmi sem árt,
nekünk semmi sem árt,
Bírja a torkunk, és énekelünk,
hogyha kell, egy áriát.