Szűcs Judith - Szeverevetlevek

Volt egy néhány év, amikor megtanulhattam volna a kultúr nyelveket.
De nem érdekelt, így most kapkodhatom külföldön a fejem, ki mit kérdezett.
Rájöttem már, hogy a kis kéziszótár helyett jobb, ha magamat forgatom.
Így előbb-utóbb csak megértjük egymást.
Nagyon rosszul, rosszul tudom?

Sze-ve-re-vet-le-vek, és ezt ne-vem i-vis titkolom.
Ha te-ve iv-is tu-vudsz be-veszélni, az egy jó dolog.
Ha egy i-vi-ci-vi-pi-vi-ci-vi csókot adhatnék!
Azt csak szabad?
Rögtön a Szemiramisz kék kertjében éreznéd magad.

Ha feljössz hozzám, köztünk megszűnnek a nyelvi problémák.
Bezony ám!
Még bútorom nincs, ezért ne keresd, hogy hol van a franciaágy.
Nézd, ott van egy kád.
Csak arra vigyázz, hogy vékonyak a falak, tudod kint lakom Újpalotán.
Pedig úgy gondolom, hogy próbából egy hétre bevenném őt, mint csendestárs.

Szeverevetlevek, és ezt ne-vem i-vis is titkolom.
Ha te-ve i-vis tu-vudsz be-ve-szélni, az egy jó dolog.
Egy ivicivipivicivi csókot adhatnék!
Azt csak szabad?
Rögtön a Szemiramisz kék kertjében éreznéd magad.

Szeverevetlevek, és ezt ne-vem i-vis titkolom.
Ha te-ve i-vis tu-vudsz be-ve-szélni, az egy jó dolog.
A ti-vit-ko-vos beszéd csak a mi nyelvünk legyen.
Ívígy événevekevelevem, te vagy a mindenem.