Fenyő Miklós - Belváros

Régi házak, sok-sok ódon épület,
Képeslapról ráismerni jól lehet.
Látod, hogy milyen, de mégsem pont ilyen
Külön világ a Belváros, a Belváros.

Elindulok egyik reggel sétálni,
A Váci utcán céltalanul kószálni.
Ráérek nagyon, találgathatom,
Hogy milyen a Belváros, a Belváros.

Rágógumit veszek most egy trafikban,
Nem tudom, miért csodálnak meg annyian.
Furcsán néznek rám, tetszem talán?
Ja, kérem ez a Belváros, ez a Belváros.

Egy sofőr bámul, de mit néz rajtam nem tudom,
Majdnem leáll miatta a forgalom.
Száz autó megáll, hangosan dudál.
Visszhangzik a Belváros, a Belváros.

Néhány srácot látok egyik utcában.
Álldogálnak szűkre szabott nadrágban.
Roppant boldogok, mert ingük nem kopott,
Ez aztán a Belváros, ez a Belváros.

Lavorban vették róluk a méretet,
Így a nadrág túl rövidre méretett.
Hajuk középen, választva szépen,
Jól fésült a Belváros, a Belváros.

Oh, de hányszor bámulnak meg tűnődve,
Miért nem néznek helyette a tükörbe.
Lehet, hogy nekik jó, de nekünk ez nem való,
Külön világ a Belváros, a Belváros.
A Belváros, a Belváros, a Belváros, a Belváros.
A Belváros, ez a Belváros, ez a Belváros, ez a Belváros.
Ez a Belváros, a Belváros.