Dupla KáVé - Ez egy ilyen nyár

Ez egy ilyen nyár, csupa mulatozás,
Csupa verőfény, csak egy kicsit hibás,
Itt a városban az ember feje félpuhára fő,
Bár a lakásban a kánikula elviselhető.

Ez egy ilyen nyár, csupa szórakozás,
Csupa ingcsere, csupa zuhanyozás,
Ugyan kinek jó, hogy az ember feje félpuhára fő,
Azt meg ki mondta, hogy a kánikula elviselhető?

Nem hittem, hogy lehet a nap ilyen forró,
Két perc alatt megszárad a vizes póló,
És kifakul gyorsan, ha elkésel,
Vagy a kötélen a porig ég el.
Olvad már a festék és a szurok járda,
Elviselnéd csak tudod, a cipőd bánja,
Beragad könnyen, s bár kihúzhatod,
Annak búcsút kell ma mondanod,
De a mosolyod a régi még,
Hiszen szikrázóan kék az ég.

Ez egy ilyen nyár...

Reggel mikor berohansz a melóhelyre
Nem gondolsz a délutáni tülekedésre,
Pedig a buszon is izzadsz mint egy ló,
És érzed van még hozzád hasonló.
Benépesül az udvar és a nyitott erkély,
Egy ici-pici hely kell csak, hogy hanyatt elférj,
És este ha bőröd kenegeted,
Vagy jegeled a fenekedet,
De befogod a panaszos szádat,
Hisz hónapokig csak ezt vártad.

Ez egy ilyen nyár...