Ketioz - Álom

Marabela:
álmom kapujában itt jön a kapoéra
de nem az apu kért hogy mondjam hol a létra
fel másznék erkélyre hol hever kénye kedve szerint
fénye már megint mintha égne egy csikk, ez nem magic
ha nem a g.-k a hintaszékben hogy álmomban vagyok
le se veszem szépen úgy hogy hozzá bort de csúnyán
mer' attól száll a búbánatom el hurrá lesz rajtam úrrá-nium
alternatív meghajtású motor ez a ház malternatív
pajtásunk a blok-on itt a blokád távozik az ablakon át
zuhanás után fejeli le a párnát adom át a dumát
ne dobáld hé! kár érte pár év rockokkal teli a látkép
mer kábé te emlékszel hát még valamit úúgy szét dobálnék úgy-úgy

Refrén/Hajnalke:
Szívből jön minden rím, magával húz egy álomvilágba
a magunk fajta soha nem jut ki, nem ébred fel a zene bezárja

Ketioz:
Yee a szemed csukd vissza k az igazak álmát elissza
te arról ne is álmodj hogy én fejtem majd meg az álmod
sötét plafon minden nap így kezdődik
igen jó igen szar, monoton ismétlődik
én ébren is te meg álmodba se
ne szopjad az ujjad ez nem esti mese
most befekszel az ágyba ami verbális
remnek melegbe van meg REM-fázis
ez nem altat nem álltat egyenesen rád hat
én meg alszok mint a bunda hogyha jártatod a szádat
ki mint veti ágyát úgy arat egyszer mindenki elalszik oszt úgy marad
ha vége a számnak akkor altatás alúgy el szépen kis parázs

Refrén/Hajnalke:
Szívből jön minden rím, magával húz egy álomvilágba
a magunk fajta soha nem jut ki, nem ébred fel a zene bezárja

Marabela:
Kik ébren vannak közös világ való lét
de aki álmodik az külön világba léphet
az álmom az életem-az életem az álmom
ideje felkelni barátom
még magam mögött látom még a tegnapi szörnyet
aki kerget alattam repülő szőnyeg
rám förmed Petii mentsd meg a földet
fogs a pénzt és a hölgyet a képes lapot küldjed
a hejed mer' hűlt lett nem minden büntet
hűtlen felkeltem megnyugodtam álomból
mosolyogtam bátran másnap a híradóban láttam
mi nap alva jártam

Refrén/Hajnalke:
Szívből jön minden rím, magával húz egy álomvilágba
a magunk fajta soha nem jut ki, nem ébred fel a zene bezárja
Szívből jön minden rím, magával húz egy álomvilágba
a magunk fajta soha nem jut ki, nem ébred fel a zene bezárja