L'art pour l'art - Őrzöm a percet

Őrzöm a percet a pillanatot
mikor itt vagy velem s én veled vagyok
mikor itt állsz előttem
és ajkadhoz ér az öklöm

mikor este a gyertya lángja lobog
a meztelen lábadra szekrényt tolok
és ha elájulsz
titokban kézfejedet meg főzöm

elnézést hogy közbe szólok
sajnos a férjem vissza vár
ha jól hallottam már megint morgott
hogy mi van már

szeretem azt mikor hozzám beszélsz
őszintén csodálkozom hogy te még élsz
hisz tegnapelőtt
én löktelek le a hídról

imádom nézni a tyúkszemedet
ahogy átmennek rajta az út hengerek
s körbeugrálod a Kodály köröndöt
a kíntól

nem lehet feledni téged
ha baltám feléd száll
tudom hogy te is mélyen érzed
ha eltalál

aouuuuuuuuuuuuuu
aouuuuuuuuuuu

szép szép szép
álomszép
ahogy megszeppent fejed
tar kopaszra ég

még még még
táncolj még
az se zavarjon meg
ha egy tehén a szádba lép

hogy mennyire szeretlek megtudhatod
ha az autóm kerekét átharapod
s a kiesett fogaddal
gombfocizunk a téren

elárulom hogy érdekel engem e téma
de mégsem maradhatok tovább
mert a férjem vagyis a Géza
még agyon vág

na jó menjen az isten áldja
kicsit sem irigyeljük magát
menjen nehogy a Géza bántsa
jót szakát

jót szakát