Szekeres Adrien - Száncsengő csilingel

Újra eljött a Karácsony, fenyőillat száll.
Meleg otthon békés csendje vár.
Újra eljött a Karácsony,
újra itt van, s alig várom,
én is végre hazaérjek már.

Vár rám az út, holnapra gondoltam
a téli randevút. A sápadt Hold a társam.
Úgy szökken a szán, hajnalra tán hazaérek.
Jönnek az ünnepek,
Karácsonyra én is otthon leszek.

Hosszú még az út, nem bánom, lovasszánom
egyre csak röpít. Hósapkás fenyőerdő
csúcsán fent a fény táncot lejtve integet,
mert jönnek az ünnepek (jönnek az ünnepek),
Karácsonyra én is otthon leszek.

Száncsengő csilingel újra,
szánunkat négy paripa húzza,
száncsengő csilingel újra,
vágyom már a kék hegyeken túlra.
Ott végre otthonomnak békés csendje vár,
a szívem hazatalál.

Zöld kis vonat zakatol a hegyoldalban,
majd megszakad, fújtat, míg feljut a csúcsra.
Jégvirágot szór a felkelő Nap aranyfénye,
jönnek az ünnepek (Jönnek az ünnepek),
Karácsonyra én is otthon leszek.

Száncsengő csilingel újra,
szánunkat négy paripa húzza.
Száncsengő csilingel újra,
vágyom már a kék hegyeken túlra.
Ott végre otthonomnak békés csendje vár,
a szívem hazatalál.

Száncsengő csilingel újra,
szánunkat négy paripa húzza.
Száncsengő csilingel újra,
vágyom már a kék hegyeken túlra.
Ott végre otthonomnak békés csendje vár,
a szívem hazatalál.

A szívem hazatalál.
A szívem hazatalál.