Kováts Kriszta és Gallai Péter - Mindig hallom a dalt

Hangszer vagyok, hangolj rám
agj egy hangszert, adj egy Á-t
értő kézzel nyúlj hozzám
felejts el most minden mást,
hangszer vagyok, hangolj rám,
olvassunk egymásból kottát.
Dallam vagyok, gondolj rám
eldúdollak, bennem szólsz
dúdolj engem jó kis szám
válogassunk, dúrt és mollt
dallam vagyok, gondolj rám,
dallam, mely mindig rólad szól.
mindig hallom a dalt,
ami bennem szól,
mindig egy, mindig más -
mindig hallom a dalt,
ami benned szól,
adj egy Á - t, ölelj át!
Legkedvesebb pengetőm
játszál rajtam nem kell más,
te vagy kedvenc, dalszerzőm
te meg mint egy szerzőtárs
Te legyél az ébresztőm,
olvassunk egymásból kottát!
Mindig hallom a dalt,
ami benned szól,
mindig egy, mindig más -
mindig hallom a dalt,
ami benned szól,
adj egy Á - t, ölelj át!
Mikor reggel, hozzám bújsz
mikor délután az utcasarkon vársz rám
mikor húrjaimhoz nyúlsz
érzem nem kell nekem másik dallam
más szám -
hangszer vagyok, hangolj rám,
olvassunk egymásból kottát,
Mindig hallom a dalt,
ami benned szól,
mindig egy mindig más -
mindig hallom a dalt,
amely benned szól,
adj egy Á - t, ölelj át!
Mindig hallom a dalt,
ami benned szól,
mindig egy, mindig más -
mindig hallom, a dalt,
ami benned szól,
adj egy Á - t ölelj át!