nonverse - Utolsó dal

Sokszor előjönnek még
A régen elfelejtett pillanatok
Amikor velem voltál
Megannyi együtt töltött év
De Te tovább léptél és én még itt maradok
Egyedül hagytál

Nem mennék még, de nincs más hátra
Semmi sem maradt meg nekem
Akárhogy nézem, megpróbáltam
Te választottad, hogy nélkülem
Az idő elszakított tőlem
A világ két végénél állunk
Nézd meg mi lett így belőlem
Félek hogy így is sokat vártunk

Zárd be az ajtót magad mögött
Nem nézek vissza és nem is fáj
Elfogadtad, hogy már sosem jövök
Az égbolt felettem összezár
Nincs mit mondanom most neked
Hol van az, akit benned láttam
Nem is kérdezek, ég veled!
A választ a szemedben megtaláltam

Az idő elszakított tőlem
A világ két végénél állunk
Nézd meg mi lett így belőlem
Félek hogy így is sokat vártunk
Ha érted, nem érted is neked szól, s Te érted
Még akkor is ha félted
Letépett képek és a szép emlékek
De élni fognak, hogyha én nem élek.

Itt az idő most indulni kell
Valahol engem is majd várnak
Mi lesz később az nem érdekel
Bárki az én helyemre állhat
Hogy hinnék benned, ha nem lehet
Engedj el mindent ami voltam
Ha nem fontos miért kérdezed
Felejtsd el, bármit is mondtam

Nekem semmi másom nincsen
Ezt a dalt az utolsónak szántam
Nekem semmi másom nincsen
Jól tudom, hiába vártam
(Tudom hiába vártam)