Hamupipőke - Nektár Színház - Királydal

Szeretném, ha lenne végre egy kis unokám !
Vígan lovacskáznék véle egész délután.
Ha elfárad, megpihenne öreg térdemen,
Én ringatom és tőle folyton ezt kérdezgetem :

Unokám, unokám, kicsi unokám
Milyen mesét hallgatnál a vacsora után ?
Unokám, szép fiam, játssz, amíg lehet !
Nőjél nagyra, álmodj szépeket !

Később megpróbálná íját kifeszíteni,
Oda állnék melléje, hogy segítsek neki.
Megmutatnék ungot-berket, erdőt, réteket,
S most ő kérdezne, míg nyomomban büszkén lépeget :
Nagyapó, nagyapó, édes nagyapó,
Mire várnak a fák, a fű mire jó ?
Nagyapó válaszolj, vágyom tudni rég :
Hová ballag el a felleg, ha derül az ég ?

Délceg legény lesz belőle, királynak való.
Éles eszén ámul minden hű alattvaló.
Kérdezik, mert orvosságot minden bajra tud,
Ő válaszol, de közbe´ néha még eszébe jut :

Nagyapám, nagyapám, drága nagyapám !
Úgy hiányzol, pedig tudom, most is gondolsz rám.
Nagyapám, légy velem, kísérd léptemet !
Ha viszontlátlak, jó pár partit sakkoznék veled.