Kormorán - Vallomás (A napba öltözött leány)

(Mária):
Kicsi madár, kicsi madár,
szállj le az Égből, fészket találj.
Kicsi madár, kicsi madár,
gyógyítsd a bajt, csillagra szállj.

Tudom Máté mit akarsz,
kérlek ne kövess engem.
Ne is szólj!
Ne közelíts szerelemmel.

Tudom te tiszta vagy, ismerlek régóta,
Apád, s Janus lélekben egy.

(Máté):
Nem tudok róla!

Esedezve kérlek, bocsáss meg nékem,
Gondolatom, szavam hozzád fel nem érhet.
Őszintén kérem, erősen remélem.

(Mária):
Életem az igazság, a szabadság reménye.

(Máté):
Az enyém vetés, aratás. Munka nappal, éjjel.

(Mária):
Meg kell jelenjen az Égen, az igazság fénye.

Most csak a Hold, ami világít a sötétben.
Egyre jobban vágyom a fénybe!

(Máté):
Nem úgy volt, ahogy mesélik, egyszerű a történet.
Apád fent járt az irtásnál, rádőlt egy fa.
Legyen egyszer vége, így nem lesz életünk.
a bosszú árnyékában, örökké nem élhetünk.

(Mária):
Ahogy apám meghalt szégyen!
Az igazságot várom!
Lássam valaha Áront!
Csak azt kívánom!

(Máté):
Tudom nagyon fáj, fáj neked az emlék.
Mindent megteszek, hogy Annát elengedjék.

(Mária):
Kicsi gyerek voltál, súlyosan betegedtél.
Imádkoztam soká, s te megmenekültél.

(Máté):
Én ismerem legjobban, a régi történetet.
Azóta szeretlek, az életem tied.

Tegyél ismét csodát,
kettőnk életéért,
a boldogság lakjon nálunk,
ne legyen ritka vendég.

(Mária):
Nem ismered Máté, a bűnös összefüggést!

(Mária): ---> (közben Máté)
Nem ismered Máté, a bűnös összefüggést!

---> (közben Máté):
A boldogság lakjon nálunk, ne legyen ritka vendég.

(Mária)
Nyíljon ki szemed, halljál hangokat.
Épüljön a lelked, ne kergess álmokat.
Nyíljon meg szíved, néped felé.
Arass igazságot, ha vetettél reményt.

(Máté):
Nem értem szavaidat,
több nekem a szerelem.
Ne várd tőlem a bosszút.
A bűn új bűnt terem!

(Együtt):
Kicsit legyél én, kicsit legyél magad,
kicsit legyél olyan, milyennek nem szabad.

(Mária):
Kicsit legyél Ember.

(Máté):
Te maradj Mária!

(Együtt):
Legyél a végső vizsgán,
kinek mondod magad!

(Máté):
Nagy házat építünk,
sok fiúnk lesz, s leány.

(Mária):
Hogyan lesz az emlékezet,
ha börtön e táj

(Máté):
Szerelemmel szeretlek,
a gondok későbbre járnak.

(Mária):
A gondolat katonák a határban állnak.

(Együtt külön szöveggel)
(Máté):
Leszek neked a biztonság, nem kísérhet bánat,
leszek neked család, hova mindig hazatalálhatsz.
Legyél olyan ember, kinek verítékét látják,
ki várja, hogy öleljék, ki nem lehet soha árva.

(Mária):
A mi utunk csak egy lehet, az igazság útja,
mely elvezet a városból a hegyeken túlra.

Maradj örökké tiszta!

(Máté): ---> (közben Mária)
Leszek neked a biztonság,
nem kísérhet bánat.
Leszek neked család,
hova mindig hazatalálhatsz.

Legyél olyan ember,
kinek verítékét látják,
ki várja, hogy öleljék,
ki nem lehet soha árva.

---> (közben Mária):
Nem adhatok neked, se fiút, se leányt,
Az ősi bűn pecsétje így nem múlhat el!

Maradj örökké!
Maradj örökké!
Maradj tiszta örökké!