1. Havasi Duo - Én az éjjel nem aludtam egy órát ![]()
2. Boncz Géza - Fanóta (obszcén)
3. Seress Rezső - Szomorú vasárnap ![]()
Edda Művek - Elhagyom a várost / Edda Blues
| Előadó: | Edda Művek |
|---|---|
| Album: | EDDA Művek 1. (CD) |
| Megjelenés: | 1995 |
| Hossz: | 4:45 |
| Szövegírók: |
Pataky Attila |
|---|---|
|
Slamovits István |
|
| Kiadó: | Hungaroton-Gong Kft. |
| Stílus: | Klasszikus Rock |
| Címkék: | búcsúzós, depresszió, élet, életérzés, elmegy, emlék, érzelmes, fájdalom, kín, lélekvesztő, lelkis, mélypont, séta, sláger, szomorú, találkozás, utolsó dal [+] |
Miről szól a(z) 'Elhagyom a várost / Edda Blues' dalszöveg ?
A szöveg egy személy magányos élményeit írja le, aki Miskolcon járja az éjszakai utcákat, és a városban találtakhoz kötődő emlékeket gyűjt. A pályaudvar egy gyakori állomás számára, míg a sárga Hold tanúja gondolatainak és várakozásainak. Bár az elhagyás gondolata gyakran foglalkoztatja, mégis ragaszkodik a városhoz. Ugyanakkor tisztában van azzal, hogy ha a város nem fogadja be, el kell hagynia. Mindezekről szól az EDDA BLUES című dal.
Megtekintve: Ma 1, összesen 82311 alkalommal
Dalszöveg
Magányosan állok egy sötét udvaron
Egy régi, ócska lámpa csendesen lobog
Sorra kidőlt padok közt lépkedek
Kevés a hely, ahova léphetek.
A sarkon áll egy alak, rám vigyorog,
Szólni nincs kedvem, hát tovább indulok,
A régi téren talán vár még valaki,
Vele jó lesz egy cigit megosztani.
Egyszer, egy szép napon, tudom, hogy elhagyom
A várost, ahol élek.
Mindent itt hagyok, mit Miskolc adhatott,
Igen, holnap, holnap indulok.
Talán csak megszokásból indultam tovább,
Mereven bámultam a házak ablakát,
A pályaudvar, már egy megszokott állomás
Az egész egy furcsa látomás.
Aztán csend, és újra csend,
A sárga Hold álmosan figyel.
Tudom, hogy nem felejted, mennyit jártam itt,
Tudom, hogy nem felejted, mennyit vártam itt.
Egyszer, egy szép napon, tudom, hogy elhagyom
A várost, ahol élek.
Mindent itt hagyok, mit Miskolc adhatott,
Igen, holnap, holnap indulok.
Igen, elhagyom a várost, elhagyom, ha nem fogad magába,
Erről szólt a dal: EDDA BLUES!
Egy régi, ócska lámpa csendesen lobog
Sorra kidőlt padok közt lépkedek
Kevés a hely, ahova léphetek.
A sarkon áll egy alak, rám vigyorog,
Szólni nincs kedvem, hát tovább indulok,
A régi téren talán vár még valaki,
Vele jó lesz egy cigit megosztani.
Egyszer, egy szép napon, tudom, hogy elhagyom
A várost, ahol élek.
Mindent itt hagyok, mit Miskolc adhatott,
Igen, holnap, holnap indulok.
Talán csak megszokásból indultam tovább,
Mereven bámultam a házak ablakát,
A pályaudvar, már egy megszokott állomás
Az egész egy furcsa látomás.
Aztán csend, és újra csend,
A sárga Hold álmosan figyel.
Tudom, hogy nem felejted, mennyit jártam itt,
Tudom, hogy nem felejted, mennyit vártam itt.
Egyszer, egy szép napon, tudom, hogy elhagyom
A várost, ahol élek.
Mindent itt hagyok, mit Miskolc adhatott,
Igen, holnap, holnap indulok.
Igen, elhagyom a várost, elhagyom, ha nem fogad magába,
Erről szólt a dal: EDDA BLUES!















Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!