Barbárfivérek - A Tükör Túlsó Oldalán

Tibbah:

Lassan megszokom, hogy az élet agyonrág,
Ezért tűnik úgy, hogy minden sorom arcon vág,
Ott van a véremben a lázadó nemes kód,
Állandó turnén vagyok mint a Depeche Mode,
Harminc öt fölött, már nincsenek csodák,
Már nem tudom jó tanáccsal lehúzni Yodát,
Tudom egyszer eljön mindennek az ideje,
Fogd meg édes hogy a szívem elég hideg e,
Szál a füst, a gondok megvárnak,
Ha szúr az élet, csak szólok a rasztámnak,
Nincs semmim csak a zene ebben raj vagyok,
Amikor rákezdem hullanak az angyalok,
Van a család meg, pár bro aki támogat,
Remélem az élet mindig mellétek válogat,
Régen szerettem, de azt pont lefosták, a
Tündérek a szívemet a sárba bele taposták,
Van aki megérti van ki csak hallgatja,
Minden lemezem az életem egy darabja,
Mindenki parázik a nyomor be ne falja,
A csóróság erősebb mint az isten haragja,
Néha be haluzom én is a vaklármát,
Úgy érzem a vandálok fellökték a sakktáblát,
Amikor elbukom csak legyen puha bélés,
Nem a zuhanás számít hanem a földet érés.

Refrén:

Mindig ugyanaz a tükörkép és rajtam sem látsz mást
Csak megyek mint egy erőgép, nem árul el arcvonás
Mindig ugyanaz a tükörkép és rajtam sem látsz mást
Csak úgy jutok előrébb, ha látom a folytatást


Deego:

Úgy érzem jól vagyok, vagy várj lehet mégsem
Mikor azt hiszem elalszom mindig akkor vagyok ébren
Folyton parázok a ráktól, vagy mástól
Mégsem tudok lekattani a rohadt dohányzásról
Ha felemészt az ideg kés helyett a sört nyitom
Miközben őket szidom magamat jól leiszom
Éreztem sokszor én is milyen a családi melegség
És azt is átéltem már milyen a pánikbetegség
Meg kell felelnem a melóban a zenében
Hogy ismerjenek minket minden egyes megyében
Tudom, hogy bent vagyok jó pár ember begyében
De megnyugtat hogy engem hall mindegyik a fejében
Ugyanúgy élem meg minden egyes napomat
De miért a legfontosabb az amit az ember halogat
A legtöbb magyar csak a sötétségben tapogat
Amíg másnak szerencse járt mi kaptuk a bajokat
Rettenet látni a sok fiatal kislányon
Hogy megtörték őket mint tengert a sziklazátony
A legtöbb szerelmes lenne, szállna a szivárványon
De a szívét elrepítették egy papírsárkányon
Már nem érdekel, hogy megbántottalak
Hisz minden egyes gesztusommal téged megváltottalak
Veled ellentétben én nem vádoltalak
A szívem sötét felében örökre eltároltalak

Refrén:

Mindig ugyanaz a tükörkép és rajtam sem látsz mást
Csak megyek mint egy erőgép, nem árul el arcvonás
Mindig ugyanaz a tükörkép és rajtam sem látsz mást
Csak úgy jutok előrébb, ha látom a folytatást