Kardos-Horváth János - Magácska

Jól belenyúlt, belepirult
Amikor kérdeztem, kihez is bújt?
Tegnap éjszaka, nem jött haza
Micsoda klasszikus história!
Nem oda Buda! Tedd csak vissza oda!
Nem lopkodunk másoktól csókot soha!
Kiskegyed csoda, én meg ostoba
Szentül azt hittem ez nem lesz soha.

Ó, a szoknyája kockás, a cipője pedig sárga
A jövőbe nézek ha rám esik a pillantása
Na látja, nem mondta, hogy Magácska ilyen madárka
És csak száll ide száll oda éjszakáról éjszakára!

Ha kell, ha nem, én ismerem
Jaj, Istenem
Mi lesz velem?
A napsugár csak félhomály
Nem köt le engem senki más
Talán csak ő az út
A táv a cél
A mindenen túli északi fény
Az üstökére rácsapnék, ej
Ne szökjön el tőlem
Még egyszer az istenért.

Mi az igaz és mi a hamis?
Mitől lett a blézerecskéje fagyis?
Mi a csuda?
Hogy pont a Gyula?
Hát mi az, hogy pezsgő meg fürdőruha?

Sok gavallér lófrál Földnek ezen a féltekén
S tudom, simán olyan lehet minden
Mint a legelején
Hívhatunk még le az égről fullos hullócsillagot
Csak örüljön, hogy lyuk van a kis popsiján
És én itt vagyok.

A szoknyája kockás, a cipője pedig sárga
A jövőbe nézek ha rám esik a pillantása
Na látja, nem mondta, hogy Magácska ilyen madárka
És csak száll ide száll oda éjszakáról éjszakára!
Hallja!
Ha kell, ha nem, én ismerem
Jaj, Istenem
Mi lesz velem?
A napsugár csak félhomály
Nem köt le engem senki más
Talán csak ő az út
A táv a cél
A mindenen túli északi fény
Az üstökére rácsapnék, ej
Ne szökjön el tőlem
Még egyszer az istenért.