P.G. - Elvesztem 2

Verze 1

24 éves leszek lassan,
de arra a kibaszott asztalra már elég sokmindent leraktam,
nem vagyok én se tökéletes sokszor elbasztam,
de nekem is jár az esély hogyha én is megadtam,
a családom bíztatása tart életbe meg a remény,
de nem panaszkodok mert ez az élet mindenhol kemény,
ez a kibaszott őrült világ mindenkit elrondít,
inkább tartom a spanomnak a 4 falat meg a frontint,
mindig kemény voltam de most én vagyok a leggyengébb,
mióta nincsen mellettem kiért bármit megtennék,
rólad szól minden számom hozzád köt minden emlék,
baby bárcsak lehetne nálad egy esélyem még,
még mindig előttem van amikor egymásba ütköztünk,
most meg a szívem szakad meg mekkora táv van köztünk,
te vagy az a nő kivel a jövőmet terveztem,
kivel mindent élveztem de mostanra elvesztem!



Refrén

Mit ér az élet hogyha csak egyedül éled,
ha nincsen kivel megoszd a rosszat a szépet,
sok boldog emléket legyen kihez kötni,
itt állok a szakadék szélén ne akarj belökni!
2x



Verze 2

A mondás igaz akinek fontos vagy keres,
ki keres úgyis megtalál a kifogás felesleges,
a távolság a habiszti szerelmet csak tönkre teszi,
de aki szívből szeret a hiányod körbe veszi,
egy közös kép az asztalon régi illat a párnán,
könnybe lábadt szemmel sétálok végig a sztrádán,
a szívem még mindig szeret de jéghideg mint a márvány,
amit csak te tudsz újra felolvasztani nem más lány,
beleszakad a szívem bele se merek gondolni,
mi lesz hogyha más fogja a blúzodat kigombolni,
de remélem tudod nekem az örök szerelem maradsz,
aki a leghidegebb teleken hozott nekem tavaszt,
hirtelen minden rideg a falak összenyomnak,
a szinek összefolynak nem tudom lesz e holnap,
nem vagyok telhetetlen örülök tőled pár sornak,
nekem te vagy az egyetlen senki le nem másolhat!



Refrén

Mit ér az élet hogyha csak egyedül éled,
ha nincsen kivel megoszd a rosszat a szépet,
sok boldog emléket legyen kihez kötni,
itt állok a szakadék szélén ne akarj belökni!
4x