Zorán - Mond, hogy mindig így lesz majd

Én értem, én értem
Csak töredék lehet a vágyott egész helyén
Értem, én értem, a világon semmi nem lehet csak az enyém
Félek, ha kérdezem, meddig vagy még nekem
Osztozunk mindenen
Minden szeretőn, időn, Istenen

Újra az illat
A hely, a helyzet, mely ostoba álmokba hajt
Lassan virrad
Mire felébredsz, ígérem, elrejtek minden vihart
És csak engedem, maradjon, így legyen
S osztozzunk mindenen
Minden, szerelmen, hiten, életen

Mondd, hogy mindig így lesz majd
Mondd, hogy a végtelenbe tart
Mondd, hogy mindig így lesz majd
S meg ne valld, ha bárki csalt
Mi is juthat még, ha a teljesség kihalt

Kegyelem nincs
A szerelem ismer, mint örökös visszaesőt
Mentség nincs
Ugyanúgy állok én is a bírák előtt
Így lesz máskor is, így van mással is
Osztozunk mindenen
Minden reményen, bűnön, kételyen

Mondd, hogy mindig így lesz majd
Mondd, hogy a végtelenbe tart
Mondd, hogy mindig így lesz majd
S meg ne valld, ha bárki csalt
Mi is juthat még, ha a teljesség kihalt

És ölelsz, és sietsz
A hajad még vizes, de indulni kell
Várnak máshol
És ugyanígy, és tele szerelemmel
Egy keveset álmodhatsz még nekem
Tégy úgy, hogy nem búcsúzunk el sosem

Mondd, hogy mindig így lesz majd
Mondd, hogy a végtelenbe tart
Mondd, hogy mindig így lesz majd
S meg ne valld, ha bárki csalt
Mi is juthat még, ha a teljesség kihalt