Demjén Ferenc - Mint a vulkán

Én már annyiszor elmondtam, hogy kémény kell a tűznek
Míg a szerelem meg nem halt, mi kell a férfinak s nőnek
Annyi veszély vár úgyis rád, ha meglepne készen várd.

Mint a vulkán
Kitörhet a visszafojtott vágy

Minden eldugott gondolatodban ott rejtőzik a sárkány
Minden szégyenlős mozdulatod egy rég kitervelt ármány,
És mert a szerelem ritkán lát, vakon futok hozzád.

Mint a vulkán
Kitörhet a visszafojtott vágy
A vulkán sötét szele elrepít hozzád
Hogy többé ne szálljak
Hogy végleg megálljak
Hát fogjál át lágyan
Mindig ez volt a vágyam
Ma még azt se bánnám
Ha az ég szakadna le rám

S mint a vulkán
Kitörhet a visszafojtott vágy

Nekem rég jelekből áll, s nem szép szavakból az élet
Nem is hiszem, hogy átvernél, vagy én vernélek át téged
És mert lehunyt szemmel is látlak, vakon futok hozzád

S mint a vulkán
kitörhet a visszafojtott vágy

Óoooh, ooooh
Sötét kráterek szélén járok de vágyam már nálad jár
Óoooh, óoooh,
Már az őrület szélén állok, és lehet, hogy késő már
Mint a vulkán
Kitörhet a visszafojtott vágy
Mint a vulkán
Sötét szele elrepít hozzád
Hogy többé ne szálljak, hogy végleg megálljak
Mint a vulkán, kitörhet a vissazfojtott vágy