Fanka és Kowa - Hiányzol

Refrén (Kowa)
Itt semmi nem a Tied,
csak kölcsön ad, nem fizet.
Ajándék a sors a világból.
Mert hiába is hiszed,
hogy majd magaddal elviszed,
ha majd mész ebből a világból.
Nekem hiányzol.

Mert mindenem a Tied,
ahogy jöttem úgy megyek,
együtt tanulunk a hibákból.
Mert mindegy egyes percben,
mikor elalszik a tüzed
és a valóságból kifázol.
Nekem hiányzol.

Itt úgy van, ahogy lehet:
a gondolat az teremt,
minden ki kilátszik magából
ahogy kívánod és teszed a szereped
és a helyed te is kiveszed a világból
Nekem hiányzol.

Itt semmi nem a Tied,
csak kölcsön ad nem fizet.
Ajándék a sors a világból.
Mert mindegy egyes percben
mikor elalszik a tüzed
és a valóságból kifázol
Nekem hiányzol.

Fanka:
Mekkora csoda, hogy itt lehetek veletek,
foghatom a kezed, láthatom a szemetek.
Nem csillognak szavaim, nem is fényesek,
én nem irányítalak, én csak értelek.
Minden itt marad, a tárgyak nem férnek át,
oda hol vár ránk egy egészen más világ.
Érted a Gítát, érted a Bibliát.
De megérted-e vajon anyukád kisfiát?
Ott a tükörben bocsáss meg magadnak
a buták ülnek, a butábbak szaladnak.
Nézd, ahogy sétálok! Úszik a lépés,
a választás nem az, hogy pia vagy tépés.
Érted a Koránt, és érted a Sambalát.
De érted-e vajon anyukád kislányát?
Ott a tükörben lásd végre tisztán:
Isten nem felejt, rajta vagy a listán.
Aki elkóborolt, ő bizony keresi,
a legnagyobb juhot a legjobban szereti.

Refrén: (Kowa)
Itt semmi nem a Tied,
csak kölcsön ad, nem fizet.
Ajándék a sors a világból.
Mert hiába is hiszed,
hogy majd magaddal elviszed,
ha majd mész ebből a világból.
Nekem hiányzol.

Mert mindenem a Tied,
ahogy jöttem úgy megyek,
együtt tanulunk a hibákból.
Mert mindegy egyes percben,
mikor elalszik a tüzed
és a valóságból kifázol.
Nekem hiányzol

Itt úgy van, ahogy lehet:
a gondolat az teremt,
minden ki kilátszik magából
ahogy kívánod és teszed a szereped
és a helyed te is kiveszed a világból
Nekem hiányzol

Itt semmi nem a Tied,
csak kölcsön ad nem fizet.
Ajándék a sors a világból.
Mert mindegy egyes percben
mikor elalszik a tüzed
és a valóságból kifázol
Nekem hiányzol.

Fanka:
Mit játszol? Mesélj! Melóst vagy főnököt?
Személyiséged a szívedbe költözött.
Őrült egy világ ez, őrülten szeretem:
szex a magasban, a mélyben szerelem.
A Suhancossal emlékszem milyen volt:
hegedűszóra a szívem megvadult.
Most meg Kowával járjuk az országot,
csalim a zene, a lelkedben horgászok.
Remélem kapás lesz, halkan evezek,
nagy hal ez én mondom, a neve szeretet.
1998-ban 15 évesen a tükörnek nyomtam,
a nagyok azt mondták: "Mit akarsz kisköcsög?"
Valami bennem ott, akkor eltörött.
De mikor megláttam, hogy ez miről szól,
na, az a pillanat erős ragasztó.

Refrén: (Kowa)
Itt semmi nem a Tied,
csak kölcsön ad, nem fizet.
Ajándék a sors a világból.
Mert hiába is hiszed,
hogy majd magaddal elviszed,
ha majd mész ebből a világból.
Nekem hiányzol.

Mert mindenem a Tied,
ahogy jöttem úgy megyek,
együtt tanulunk a hibákból.
Mert mindegy egyes percben,
mikor elalszik a tüzed
és a valóságból kifázol.
Nekem hiányzol

Itt úgy van, ahogy lehet:
a gondolat az teremt,
minden ki kilátszik magából
ahogy kívánod és teszed a szereped
és a helyed te is kiveszed a világból
Nekem hiányzol

Itt semmi nem a Tied,
csak kölcsön ad nem fizet.
Ajándék a sors a világból.
Mert mindegy egyes percben
mikor elalszik a tüzed
és a valóságból kifázol
Nekem hiányzol.