Hupikék törpikék - Törp-Remete

Egy búvárhajó hagyta ott. Először még lefogyott,
Aztán fogott pár finom falatot.
Nadrágja rég elszakadt,
Így levette, és örökre ott maradt.

Refrén:

Törpe-Remete, él egy szigeten.
Oly hallgatag már, mint egy kihunyt vulkán - igen!
Bár szíve haza húz,
De ő mégse szomorú,
Él majd lazán!

Itt nincs hóvihar, de Hókuszpük sem,
Csak aranyszínű homok,
A lába alatt egyedü.
Fűszoknya a nadrág helyett.
Kókuszból kifaragott, egy nagy kalapot
Azt vette ma fel.

Refrén:

Törpe-Remete, él egy szigeten.
Oly hallgatag már, mint egy kihunyt vulkán - igen!
Bár szíve haza húz,
De ő mégse szomorú,
Nincs baj!

Törpe-Remete, él egy szigeten.
Oly hallgatag már, mint egy kihunyt vulkán - igen!
Bár szíve haza húz,
De ő mégse szomorú,
Nincs baj!

Talált barlangot, két kör alakút,
Talált éjjelre tüzifát.
S néha arratéved néhány halász,
Vagy egy eltévedt luxusnaszád.

Refrén:

Törpe-Remete, él egy szigeten.
Oly hallgatag már, mint egy kihunyt vulkán - igen!
Bár szíve haza húz,
De ő mégse szomorú,
Nincs baj!

Törpe-Remete, él egy szigeten.
Oly hallgatag már, mint egy kihunyt vulkán - igen!
Bár szíve haza húz,
És majd egyszer elindul - haza
Talán!