Feke Pál - Ne szeress engem

Tiéd minden cseppnyi víz,
Hívek, szolgák árasztják.
Soha egy kortyot rám ne bízz,
És ne kívánd, hogy szomjam bízzam rád!

Tiéd minden gyűrött ágy,
Az egész Föld a nyoszolyád.
Éljek úgy, hogy meg se áldj,
De ne kívánd, hogy vágyam bízzam rád!

Igaz, hívtalak, óóó, nagyon kellettél,
És azt hittem, te lehajolsz egy emberért,
De nélküled, óóó, nincs tovább,
De hitemet hiába bíztam rád.

Szeresd őt, aki gyenge, szeresd őt, aki fél,
Szeresd őt, aki vesztes, kit azzá neveltél!
Szeresd őt, aki gyenge, szeresd őt, aki fél,
Szeresd őt, aki vesztes, kit azzá neveltél!

Nekem nem kell, aki lát,
Nekem nem kell, aki ért,
Minden titkod túl sötét,
Hát ne kívánd, hogy sorsomat bízzam rád!

Csak járjon más írott utadon,
Biztosnak hitt megváltás, ó, a jutalom.
Így életünk, óóó, mennyit ér?
Én nem tudok sírni a lelkünkért.

Igaz, hívtalak, óóó, nagyon kellettél,
És azt hittem, te lehajolsz egy emberért,
Ha nélküled, óóó, nincs tovább,
De hitemet hiába bíztam rád.

Szeresd őt, aki gyenge, szeresd őt, aki fél,
Szeresd őt, aki vesztes, kit azzá neveltél!
Szeresd őt, aki gyenge, szeresd őt, aki fél,
Szeresd őt, aki vesztes, kit azzá neveltél!
Szeresd őt, aki gyenge, szeresd őt, aki fél,
Szeresd őt, aki vesztes, kit azzá neveltél!
Szeresd őt, aki gyenge, szeresd őt, aki fél,
Szeresd őt, aki vesztes, kit azzá neveltél, óóó!
Kit azzá neveltél!