Négypernégy - Tűnj el!

Várj még!
Hová mész?
Ne mondd, hogy most jön a szomorú rész...

Várj még!
Nem vagyok kész!
Annyira egyszerű az egész...

Mikor félelemtől reszkető kézzel nyúlok majd utánad
egy ponton, ahol már egyenlő a szeretet és a bánat,
ahol eltűnt minden válasz, és megmaradt a kérdés,
meg egy mélyen szívbe markoló, közveszélyes érzés.

Nincs már jó,
nincs már szép.
Minden ami a miénk volt
elmúlt már rég...

Elég!
Nem kellesz többé!
Az egész életem
úgyis a múlté...

Várj még!
Hová mész?
Ne mondd, hogy most jön a szomorú rész...

Várj még!
Nem vagyok kész!
Annyira egyszerű az egész...

Várj még!
Hová mész?
Ne mondd, hogy most jön a szomorú rész...

Évek óta szenvedek tőled, lassan megutállak,
minden csendes percben téged magamban talállak.
Nem maradhatsz, el kell menned, máshol van a helyed.
Olyat tegyél boldoggá, aki nem kínjában nevet...

Nincs már jó,
nincs már szép.
Minden, ami a miénk volt,
elmúlt már rég...

Elég!
Nekem nem kellesz többé!
Egész életem
úgy is a múlté...

Nincs már jó,
nincs már szép.
Minden, ami a miénk volt,
elmúlt már rég...

Elég!
Nekem nem kellesz többé!
Egész életem
már úgy is a múlté...