KARD - Szomorú szombat

Eltörött lámpák az oszlopokon
Tépett plakátok a tűzfalakon
Szürke a város, olyan komor most az ég
Bármerre nézel, nyomasztó kép

Minden pályaudvar végállomás
Ahonnan jöttél, vissza sosem találsz
Szomorú szombat, múló napsugár
Menekül, ahogy az őszbe a nyár

Akkor jön el,
Hogy szelíd lesz a vadvilág
Ha Föld lángokban áll
S a füst csak száll

Gyűrött az újság, sodorja a szél
Kiolvasták régen, újat többé nem mesél
Az eső mosta út, a vihar tépte fák
Mind azt hazudják, továbbélni kár

Néma méreg, ami véredben jár
Ahová készülsz, ott majd senki se' vár
Szomorú szombat, múló napsugár
Menekül, ahogy az őszbe a nyár

Akkor jön el,
Hogy szelíd lesz a vadvilág
Ha majd megöl mindent
A teremtő láng

Szomorú szombat, múló napsugár
Menekül, ahogy az őszbe a nyár
Akkor jön el,
Hogy szelíd lesz a vadvilág
Ha a Föld lángokban áll

Néma méreg, ami véredben jár
Ahová készülsz, ott majd senki se' vár
Szomorú szombat, múló napsugár
Menekül. ahogy az őszbe a nyár

Akkor jön el,
Hogy szelíd lesz a vadvilág
Ha majd megöl mindent
A teremtő láng

Szomorú szombat, múló napsugár
Menekül, ahogy az őszbe a nyár
Akkor jön el,
Hogy szelíd lesz a vadvilág
Ha a Föld lángokban áll
A füst csak száll