Obstruction - Háborúk századában

Egyedül az éjszakában
A vesztesek nyugalmával
A döntő ütközetben,
A háborúk századában

Egy ledőlt templomot látok mellette mocskos lövészárkot
Nevek helyett néhány számot, több millió keserves álmot
Látok még kiszáradt fákat, egymást tépő veszett kutyákat
Szemétdombot, nyomortanyákat, légiókat, géppuskákat

Talán majd egyszer véget ér
Ránk köszönt a békeév
Meddig szólnak még az ágyúk, a fegyverek
Meddig tart még a sötétség
Meddig lesz még a szívedben fájdalom
Meddig dúl még ez a háború

Az apák felemelt kézzel állnak
Az anyák hibás csecsemőt várnak
A gyerekek mind mezítláb járnak
Egy eltévedt golyótól sírba szállnak
Hideg télben, jeges szélben
Hadsereg indul a messzeségben
Talán majd egyszer visszatérnek,
De lelkükben megsemmisülnek

Talán majd egyszer véget ér
Ránk köszönt a békeév
Meddig szólnak még az ágyúk, a fegyverek
Meddig tart még a sötétség
Meddig lesz még a szívedben fájdalom
Meddig dúl még ez a háború

A seregek már harcra készek
Jelzőrakéták gyúlnak az éjben
Sok ejtőernyős egy repülőgépen
A gyűlöletet ki tartja féken
Megszólaltak a fegyverek
Százával haltak az emberek
Győztes vagy vesztes egyre megy
De a föld sorsát nem oldja meg

Talán majd egyszer véget ér
Ránk köszönt a békeév
Meddig szólnak még az ágyúk, a fegyverek
Meddig tart még a sötétség
Meddig lesz még a szívedben fájdalom
Meddig dúl még ez a háború

Meddig szólnak még az ágyúk, a fegyverek
Meddig tart még a sötétség
Meddig lesz még a szívedben fájdalom
Meddig dúl még ez a háború