Herczku Ágnes - Verd Meg, Isten... (Ördöngősfüzes, Észak-Mezőség) video

Arany és kék szavakkal
Előadó: Herczku Ágnes
Album: Arany és kék szavakkal
Megjelenés: 2002
Hossz: 0:00
Szövegírók: Tradícionális
Zeneszerzők: Keressük a zeneszerzőt!
Kiadó: Fonó Budai Zeneház
Stílus: Keressük!
Címkék: Keressük!
Megtekintve: Ma 2, összesen 8547 alkalommal

Beküldő

Zeneszöveg.hu

Zeneszöveg.hu

Pontszám: -

Dalszöveg

Verd meg, Isten, verd meg azt,
kinek szíve nem igaz!
Verd meg, Isten, verd meg azt,
kinek szíve nem igaz!
Mer' az enyém igaz volt,
mégis megcsalatkozott,
mégis megcsalatkozott.

Ez az utca szebenyi,
szabad rózsát cserélni.
Ez az utca szebenyi,
szabad rózsát cserélni.
Szőkét, barnát, pirosat,
amilyent én akarok,
amilyent én akarok.

A füzesi csorgóvíz
olyan édes, mint a méz.
A füzesi csorgóvíz
olyan édes, mint a méz.
Aki iszik belőle,
vágyik a szerelemre,
vágyik a szerelemre.

Én is ittam belőle,
szerelmes lettem tőle,
szerelmes lettem tőle.

-----

Nyüsző lyányok, ügyes lyányok,
mind a legény után járnak.
Úgy járnak a legény után,
mint a róka a tyúk után.

-----

Adj egy kicsit, te Kati,
az Isten megfizeti,
az Isten megfizeti, de fizeti.

Ne bánd, édes virágom,
hogy így élem világom,
hogy így élem világom, de világom!

De éljed te is, nem bánom,
szívemből azt kívánom,
szívemből azt kívánom, de kívánom!

Három kupa máléliszt,
megcsókolt egy gazdatiszt,
megcsókolt egy gazdatiszt, de gazdatiszt.

Ha megcsókolt, ő bánja,
ő kerül a kórházba,
ő kerül a kórházba, de kórházba.

-----

Azt gondoltad, babám, bánom,
hogy tetőled meg kell válnom,
megválásom csak egy álom,
bús szívem másnak ajánlom.

Szerettelek, babám, nagyon,
de már annak vége vagyon,
vége vagyon szerelmünknek,
teljen kedve irigyimnek!

Irigyeim irigyelték,
az ösvényt elkerítették,
nem tövissel se nem fával,
csak az irigyek szájával.

Irigyeim annyin vannak,
mint a kutyák úgy ugatnak.
Csináltatok kőpalotát,
irigyimnek akasztófát,
közepébe tükrös szobát,
hol a babám fesse magát.

Jaj, de csendes eső esik,
halálomat sokan lesik.
Azért lesik halálomat,
vegyék el a galambomat.
De én azér' se halok meg,
hogy a szíve hasadjon meg!

-----

Anyám, anyám, édesanyám,
minek neveltél fel engem,
bús életem bánat napom,
fekete gyász alatt lakom.

Elcserélném, de már késő,
hull a könnyem, mint az eső,
hull ölembe, hull a földre,
hull a gyászos kebelembe.

Éjjel sírok, nappal sírok,
míg a jó anyámhoz jutok,
ott nincs panasz, nincsen átok,
fekete föld orvosságom.
 
Hozzászólás írásához kérjük jelentkezz be!

Zeneszöveg hozzászólások

Te vagy a kiválasztott!
Te

Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!

© 2024 - Zeneszöveg.hu Kft. - Minden jog fenntartva.
Kedves Látogatónk!

A Zeneszöveg.hu oldal teljes értékű használatához minimum Internet Explorer 8 vagy Google Chrome v8.0, illetve Mozilla Firefox 4.0 böngésző ajánlott. Az alábbi linkeken elérhetők a legfrissebb változatok.

Amennyiben korlátozott lehetőségekkel folytatni kívánod a böngészést oldalainkon, kattints a TOVÁBB gombra.

Tovább