Furakor - Erdő

Fura Csé:

Múlik az idő, hullanak a falevelek le
mibe ha heverek se tudom szar e veled, de
begyógyul magától
minden seb, ha látod az erdőt a fától
egyik ösvény kiút a többi csak kiskapu
a legnagyobb vizsga, hogy még ha ki is kapunk megyünk,
vissza út nincs a múltba,
mert lesz ami lesz semmit sem kezdhetsz újra

AKR:

A sűrűjében bent nem követem a folyást
nem löketem a fohászt, csak írok..
mégis itt körülöttem van bírtok,mert
minden sorom olyan ,hogy valami titkot rejt,
elhal a fákon a bimbó,
mert mindig másoknál áll bent a millkó
szégyen, az életek harmada tiltott,
ezért csak kerüljön el minden cinkos az erdőben...

Fura Csé:

Süvít a szél komolyan fáj ahogy fúj
minden kopár mégse látom, hogy mi van a tájon túl
szevasz tavasz ez lefagyaszt, mint a tél
amikor rád hull az éj amitől a hold is fél

Refrén:

Mi nem jövünk az erdőből elő, de
vadnak születtünk félünk, hogy lelőnek
az a fegyverünk, hogy megyünk előre
jöjjön aminek kell nem futunk előle!
2x

Fura Csé:

Nem jön a fény lássál át a fán
megcsillan a remény, mint a nap sitt ablakán
hiába kicsi a rés, hiába erős a rács
a legnagyobb tanács: ne add fel!
Hiába látod az ajtót ha nincsen aki nyissa,
ha nem tudod honnan jöttél akkor hova mennél vissza?
Tiszta víz kéne, de a pohár tiszta kosz
hiába iszod ki ha minden korty visszahoz

AKR:

Fekete az erdő miből nem jövünk mi elő
a Furakor örökzöld, akár a fenyő
ott vagyunk bent ahol már az egyik út se jelölt
csapdát állítunk, és arról teszünk ,hogy te bedőlj
csak rád hárítom a veszélyt, kikerülök mindent
állítom fixen ,hallom a vadak neszét
jössz velem mert a történetem végtelen,
minden utam során engem csak a szél vezet