Palya Bea - Mátyás király és Beatrix királyné találkozásának története

Jó Mátyás reggel azt gondolta Sétál egyet a dalok Szigetén
Fölvette sárkánysisakját Az lesz ma a korona fején


Jó Mátyás lépdell lován: "Hadd látom, van-e szép lány,
Engem illet a legszebb, a legjobb Akit felnevelt ez a tartomány.

Én Istenem, ki ez a lány,
Úgy hajlik, mint a nádszál
Szekfű és rózsa nyílik lába nyomán

Elvesztem már, rabja vagyok
Nem kell más, csak az édes tsók,
Mint pár perccel ezelőtt számra nyomott

Hallod-e te gyönyörű lány
Mondókám kurta de pontos:
Hozzám jössz-e holnap vagy holnapután?

Hogyha igen, telefonálj
Hat számjegy ázik egy újság
Rongyosra-cakkosra elnyűtt hátoldalán"

Tátva marad a csókos száj
Zavartan andalog arrébb, szökken a táncba
Vissza, szalad a lány

Meg-megbotlik, sűrűn megáll
Megperdül, s egy-két percet vár
Majd a széles mellkas elébe áll

Ej, te büszke nyalka legény
Azt hinnéd, hogy csak csettintesz
És egyből rögvest nyergedbe pattanok én

De én híres dáma vagyok
Királyok, hercegek, grófok,
Sztárok és bárók és szultánok után futok

(Két héttel később:)
Lóháton zötykölög az új pár, ujjong már Mátyás király
Meglelte szíve szép szerelmét, jó trükk volt a telefonszám
A királyné semmit se bán, párnája immár egy széles váll
Ing és szoknya a szennyeskosárban, s ketten osztoznak a rántottán