Supernem - Túl a frekvencián

Előttem ül, kész vagyok,
Nem is értem miért hagyom,
Mert bárki bármit mondhatott,
Csak köszönettel tartozom.
Ennyi volt, elvagyok,
Számon kért és megfogott,
Rágalommal ágyazott,
De megharaptam, elengedtem.

Szitkozódás, szánalom,
Hideg víz a hátamon,
Megkérdezte miért nem értem,
Kezét miért nem kértem?
Vegyem fel mert átfagyott,
Köszöntem de megvagyok,
Felírta, hogy azt állítom,
Állítsunk a másikon.

Berúgtam, ő kérdezett,
Én kinyögtem, hogy miért lehet,
Padlógázzal fékezett,
Nem volt benne élvezet,
Se kérdés, se köszönet,
Felkiáltójelhegyek,
Szexuális értelemben
Életemben eltemettem.

Költözzünk össze százan,
Lakjunk egy jó nagy házban,
Éljünk túl a frekvencián!
Játsszuk, hogy nem kelünk fel,
Minden és semmi nem kell
Lépjünk túl a frekvencián!

Most mondhatod, jót akartál,
Ki vagyok, hogy befogadtál?
Elől álltál, te vezettél,
Momentán is beengedtél.
Mindig adtál, nem is ettél,
Otthon voltam, becsöngettél,
Le is sz*ptál, nem aludtál,
Nem mondtad meg mit akarsz.
Ezek után azt hazudtam,
Jobban vagyok, belazultam,
Nyugtáztam, hogy bekrepáltam,
Nyugodt szívvel félreálltam.

Költözzünk össze százan,
Lakjunk egy jó nagy házban,
Éljünk túl a frekvencián!
Nézzük a közös tévét,
A műsör végén
Lépjük túl a frekvenciát!
Játsszuk, hogy nem kelünk fel,
Minden és semmi nem kell
Beveszed, kiköpöd s dobsz egy szaladást
Tanulom a rosszat, köszönöm a szépet!
Váltsunk az állomáson,
A széles sávon
Éljünk túl a frekvencián!