Takács Nikolas - Lépkedek

Lépkedek, lépkedek tovább
Én látom, de mégsem rajtam áll
A sorsom nem Én írom ám
Mi gyakran a porba ránt.

Fentről, kértem a csodát
Mi nemsoká eljön
Én érzem a szavát
Álmom éltet igazán,
Így lesz majd minden jó.

Át kell vágnom
Az éjjen, a tarlón, az úton mi csupa sár
Hogy meg tudjam
Mindazt
Mi van bennem
Mélyen igazán

Át érzem életed
Csak lépj tovább
Nem számít a tegnap
Kérlek nehogy feladd, mert itt vagyok és fogom a kezed
Tetteink lábnyoma
Számít, s nem más
Álmod a hálód
Mely meg fog a mélységtől.

Kérdés mi nem hoz éjszakát
Feléleszt egy érzést
Vajon mi vár most rám?
Keresem a választ mindenhol, de nem lelem sehol

Át kell vágnom
Az éjjen, a tarlón, az úton mi csupa sár
Hogy meg tudjam
Mindazt
Mi van bennem
Mélyen igazán

Át érzem életed
Csak lépj tovább
Álmod a hálód
Mely meg fog a mélységtől.

Az útnak a végén
Ott vár ezer barát
Kérlek még gyere velem utamon hogy együtt érjünk át.

Át érzem életed
Csak lépj tovább
Nem számít a tegnap
Kérlek ne hogy feladd, mert itt vagyok és fogom a kezed
Tetteink lábnyoma
Számít, s nem más
Álmod a hálód
Mely meg fog a mélységtől.