Képmás zenekar - Antoine megválaszol egy ismeretlen kérdést

[Antoine:]
Désiré, édes cimborám,
úgy felcsillant szemed,
mint mikor pár konyak után
azt a kérdést felteszed.

Nos hát tudd meg, hogy nyelvem
hegyén ott az a szó,
- ha megkérdezel engem, -
a megválaszoló.

[Désiré:]
Antoine, mire kérnél?
Mire várjak választ tőled?
Áruld el, vagy faképnél
hagylak, elég már belőled!

Elég a levélből,
elég volt kettőnkből,
elég a babákból,
frontátvonulásból.
Múltunkat leszűrted,
átmostad, kifőzted,
megvettük, megettük,
elég már belőled!

[Antoine:]
Ugyan, ne légy oly gyáva!
Ülj vissza és fogj bele,
találgass, aztán hátha
hamar végzünk vele.

[Désiré:]
Na jó, volt egy ködös jóslat
levélhez utóirat
már emlékszem, ott kérdeztem,
ami most itt benn ragadt.

Mit érsz az egésszel,
azért sem teszem fel,
van rá egy válaszod,
átírják ezerszer.
Múltunkat leszűrték,
átmosták, kifőzték,
megvettük, megettük,
de nyitnak új kifőzdét.

[Antoine:]
Désiré, édes cimborám,
úgy felcsillant szemed,
mint mikor pár konyak után
azt a kérdést felteszed.

[Désiré:]
Azt mond meg Antoine,
mond, mi a történelem?

[Antoine:]
Te vagy az, nem tantárgy.
Te vagy az, énvelem.