Hógolyóbolygó - Hógolyóbolygó

Jól figyelj, elmesélem, mi történt velem.
Hidd el, én nem tudom, hogy igaz volt, vagy nem.
Kicsit fáztam, kicsit féltem és nem tudtam, mi lesz.
De vártam, és képzeld, a végén nevettem.

A konyhában voltam és reggeliztem,
A hűtőből éppen a vajat kivettem.
És egyszercsak minden nálam nagyobb lett.
A hűtőben fény lett, és én benn teremtem.

És ott hómezők, jéghegyek vártak,
Sok hógolyózó eszkimó,
Én azt hittem, hogy rosszul látok, de van folytatás…

Lett egy hű barátom, a neve Mó.
Kutyaszánon jártuk be Hógolyóbolygót.
Bármerre jártunk, bámultak nagyon,
Aki meglátott, így szólt:
Hát, ez ki, Mó?



És ott hómezők, jéghegyek vártak,
Sok hógolyózó eszkimó,
Én azt hittem, hogy rosszul látok, de van folytatás…

Hógolyóbolygón ez történt velem,
Azóta minden télen ez jut eszembe:
A hű Mó, a műhó, sok hűhó a hűtőben hűs volt,
De én hős voltam, hű, de régen volt!

És ott hómezők, jéghegyek vártak,
Sok hógolyózó eszkimó,
Én azt hittem, hogy rosszul látok, de van folytatás…

Ott a hómezők, jéghegyek hátán,
Sok hógolyózó eszkimó,
Én azt hittem, hogy rosszul látok, s nincs folytatás.