Fábián Éva - Ne félts hát

Olyan jó volt együtt énekelni szerelmünk dalát,
Olyan szép volt veled lenni, s tudni dallamát,
De te mást akartál, másként szerettél,
Mikor hittem benned már, te eltűntél.

Egyedül vagyok, s újra meg kell születnem,
Szeretném, ha most kezdődne el az életem,
De a dalt mit megtanultan én korább',
soha nem felejtem, s éneklem, éltetem tovább.

Ne félts hát, nekem így is szép a dal,
Újra lesz aki ért és vigasztal.
Aki jó és megbecsül,
Soha nem hagy egyedül,
Mindig együtt élhetünk, s énekelünk.

Annyi ember változik, én nem lehettem más,
Nekem így kell tovább jutnom, nincs más megoldás,
Hisz a boldogság, a dal nekem is jár,
Hív az életem, mely biztató és szép jövővel vár.

Ne félts hát, nekem így is szép a dal,
Újra lesz aki ért és vigasztal.
Aki jó és megbecsül,
Soha nem hagy egyedül,
Mindig együtt élhetünk, s énekelünk.

Ne félts hát, nekem így is szép a dal,
Újra lesz aki ért és vigasztal.
Aki jó és megbecsül,
Soha nem hagy egyedül,
Mindig együtt élhetünk,
Együtt énekelünk.

Így lesz, ó!

Ne félts hát, nekem így is szép a dal,
Újra lesz aki ért és vigasztal.
Ne félts hát, nekem így is szép a dal,
Újra lesz aki ért és vigasztal.
...