Bankos - Fárasztó (remix) km. Akkezdet Phiai

- Mi van, már nem bírod a piát?
- Na, mi van, mikor kezdtek már, idegesít...
- Ne, jön utána, hagyjad már. Gyere, igyunk meg valamit.
- Lesz a Mivel játszol?
- Mi van a... Mi van az albummal?
- Maximális respekt!

[Saïd]
Jeee! Kezdet Phia, helló, szia! Hé! Halló!
Hallod, Saïd, ti vagytok a legjobbak MO-n,
nem nyomom seggnyalón, de kérlek, hallgasd meg a demóm.
Fél éve hallgatok reppet, meg rajta vagyok az emón,
az Újonc a kedvencem meg a Kultiban a Kemon. (Mi?)
Én vagyok a legnagyobb fanotok,
hallod, máris úgy beszélek, mint a legnagyobb spanotok.
Fent van minden zenétek a gépemen
(És a CD?) Hát, hallod, izé, nem, azt nem vettem,
de a DC-re a feltett szövegeket gépelem. (Ja, értem.)
Hallod, nekem ti vagytok az egyetlen.
Tudod mennyi idő volt, mire minden zenét leszedtem?
(Az élet kegyetlen...) Ja, én is ezt mondom.
És, és az a legjobb, hogy ti is megmondjátok.
Sok hülye meg nem érti. Nem tudom, te hogy látod.
Hallod, remélem nem fogsz lenézni,
de most te tényleg arab vagy? Csak ezt akartam kérdezni.
(Most épp nem.) Pedig mindenki ezt beszéli.
Na, mindegy, hallod, nálatok ki a vezér itt?
(Senki, itt mindenki saját magát vezényli.)
És, hallod, hogy lehet a Wacuumba beférni?
Múltkor az MSN-en a véleményed kikértem,
tudom, kicsit amatőr, de kicsit olyan, mint a tiétek.
Szerintem se jó, de, hallod, mondjál már valamit.
Meg wiwen tényleg ti vagytok vagy valaki csak alakít?
Hallod, frísztájlozz már nekem!
Ha még nem mondtam, MC JóskaPista a nevem.
Van egy prodzsektünk, vágod, haver, mint a Minimal,
csak ez Minimal Beats, kicsit olyan, mint a Kriminal.
Tényleg, Az Idő Urait, azt szereted?
Nekem ott a Bobakrome a kedvencem, a Krome-ot ismered?
(Látom, képben vagy...) Ja, csak Wacuumot hallgatok,
már az összeset átírták tőlem a spanok.
(Haver, ez fárasztó, hallod!)

[Bankos]
Pest utcáit járom,
gyere velem egy körre, barátom!
Csak ezt a pillanatot látom,
a múltat nem bántom.
A holnap hoz, amit hoz.
Hogyha akar, akár a falhoz,
előbb-utóbb úgyis kibújok,
ahogy eddig a nappalokhoz.
Nem, én inkább az éjszakába' járok,
gondolok rátok.
Az E, a T, a B,
az R, az A vagy D, ahogy akarod.
Mindannyiunknak egy folyik, akárhova sodródok,
majd a halál méregtelenít, ráérek, amíg itt vagyok.
Robbanok, mint Győr az első Tibbah CD-vel a Motel után is.
Ha gyors a tempó, a laborba' szippantok egyet, ez friss,
mint mindig. A közös hang mindenkit beindít.
Ne a legkeményebb, ne a rossz fiú, a legjobb akarj lenni.
Itt ha elérsz valamit, rögtön megpróbálnak harapni
egyet, százat, nem tisztelnek semmit, mindened kell nekik,
fárasztó! Folyton résen kell lenni.
Engem nem kaptok el, túl sokan figyelik a hátam. Mennyit
mondjak még? Haver, BP tornyai vigyáznak rám,
a fogjuk vagyok, hogyha nem tetszik, mit mondok, tekerj át.
Szabad vagyok, mint Morrison, Isten hozott a B-oldalon,
ez a Kriminal impérium, elsöpör, mint Napóleon.

[Újonc]
Fordíts teát rám is.
Reggel van, s úgy ízlenék.
Mélyen teátrális
közönyhöz főcímzenét.
Hogy eltaszíts, túl közel, hogy felvállalj, túl távol.
Csak átdőlsz, hogyha átölelsz, hagyd, elromlik magától.
Majd meghajlunk szeliden, hogy szép alakítás volt,
ha elnyúlva egy priccsen a hűvös túlvilágról
visszatapsol majd az Isten, mint egy defibrilátor.
Bennem kéklik az új, minek az égig Szaturnusz szak?
Végül úgyis retur a Földre laturusnak.
Pedig kell tapasztalnom, egyből eljön a Szaturi.
Elég egy aszfalton táncoló nejlon szatyor is.
Computer-elő juhász, addig írok itt Feng-shuit
a gép előtt, míg ki nem jön az ütemhangsúly.
Bankossal meg megírjuk az esti bíbort.
Kajak fénylik, mint egy naplementés pesti billboard.
Teregetek egy prolit, esténként egy álmos
elcsigázott fregolin szárad a belváros.
Barázdaság érdes, kültakaró Újpest,
a fővárosi bűnözés kezén a tintás ujjbegy.
De vállaljon pluszt a gyáva író, ha mer.
Tudja, Goethe plusz a téma az utca, haver!
Egy szebb világ képét behaluzva nézem
a szirmát záró homelesst a Blaha Lujza téren.
Ezüstös sín a nyár, a számba' nyílt egy revíz.
Mint 4-es, 6-os ki-be jár rajta a szerelemíz.
Nem készakarva, mint kés a vajba,
haver, úgy sétálok befelé elképzavarva.
Szemed vad, vize zöldes, tarkabarka,
mintha belebámulnék egy aquaparkba.
Arcom ernye' bőre, mint Vileda, ereszti át
bárpult képernyőmre a nyirkos narkolepsziát.
Ébresztünk, ha lesz piád, adsz, iszom, hiába.
A holdtabletta ópiát a pohár inszomniába'.
S ha rám alkohonyul e fáradt mondatdarab,
az utolsó kortyomul ami marad, az a rag.