Herczku Ágnes - Az Erdei Erzsié

Amerre én járok, még a fák is sírnak,
gyenge ágairól a levelek lehullnak.
Hulljatok levelek, rejtsetek el engem,
mer' az én galambom mást szeret, nem engem.

Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem,
mér' nem termesz nekünk minden fa levelén?
Diófa levelén, rózsafa tetején,
hogy szakítson rólad minden leány s legény.

Mer' én szakísztanék, ha jóra találnék,
ha jóra, ha szépre, a régi szeretőmre.
Lám én szakísztottam, el is szalasztottam,
mer' én szakísztottam, el is hervasztottam.

-----

Sötét felhő koszorúzza az eget,
eltiltották tőlem a szeretőmet.
Tiltsa el az Isten azt mennyországtól,
aki engem eltiltott a babámtól!

S lebeszélte az a gonosz vénanyja,
hogy engemet ne vegyen férjhez soha.
A vénasszonynak ne legyen nyugodt álma,
a száraz köszvény álljon a derekába!

A babámnak is bús szívem azt kívánja,
ha más lányhoz jár, törjön el a bokája!
A szép szeméből bánatkönnye áradjon,
a zsebkendője soha meg ne száradjon!

A szép szeméből bánatkönnye áradjon,
a zsebkendője soha meg ne száradjon!

-----

Udvaromban van egy feneketlen kút,
abba' fürdik aranykakas, aranytyúk.
Aranykakas mind azt kukorégolja
szép a babám, a világon nincs párja.

Házunk előtt van egy feneketlen tó,
abba' fürdik három fekete holló.
Három fekete hollónak ej de hat szárnya
nem kell nekem senki megunt babája.

Kisangyalom, ha meguntál szeretni,
szabad neked más szeretőt keresni.
Keress olyant legyen ökre, festett szekere,
a patikát gazdagítsd meg belőle!

Keress olyant legyen ökre s festett szekere,
a doktorokat gazdagítsd meg belőle!

Udvaromba hármat fordult a kocsi,
édesanyám minden pakkom hozza ki!
Hozza ki a behívólevelemet,
hogy Vistába' felejtsék a nevemet!

-----

Aki ide betéved,
dolog nélkül megélhet!

Húzd rá cigány, húzzad jobban,
táncolni való kedvem van!
Kicsi nekünk ez a ház,
kirúgjuk az oldalát.

Aki nem tud mulatni,
menjen haza aludni!
Lám én tudok táncolni,
itt akarok mulatni!

A vistai gödör árok,
ott teremnek karcsú lányok
Karcsú magas, mint a nádszál,
hajlik mint a rozmaringszál.

Ez az élet ilyeneké,
nem a százesztendősöké!